Autoimmun hepatitis

Autoimmun hepatitis

Létrehozva: 2020.06.19 14:37 | Módosítva: 2020.09.30 09:41

Elsősorban a nőket érintő, általában krónikus formában lezajló májgyulladás, melyre emelkedett májenzimek jellemzőek. Az autoimmun hepatitis kiváltó okát gyakran igen nehéz megfejteni, hiszen az ilyen folyamatokra jellemző autoantitestek nem mindig kimutathatóak.

Előfordulása

A női nem képviselői között háromszor nagyobb arányban diagnosztizálják e megbetegedést. Jellemzői között tartjuk számon a laborértékben fellelhető májenzim emelkedést, az IgG megemelkedését, az esetleges autoantitestek jelenlétét, valamint a diagnosztikus jellegű szövettani vizsgálatot.

Formái

A betegség megjelenése három formában ismert. Az egyik eshetőség az, amikor a betegek egy akut májgyulladásra jellemző tüneteket tapasztalnak (pl. hányás, hányinger, rossz közérzet, hasi fájdalom, később sárgaság). Másik előfordulási formája lappangva, tünetmentesen kezdődik, később lehetséges, hogy a májzsugorodás tünetei és szövődményei (pl. hasvíz) is fellelhetők.

Diagnózis

Az autoimmun hepatitis kialakulása napjainkban sem tisztázott. Több tényező, pl. a környezeti hatás és a genetikai jellemzők együtt befolyásolja. Gyakran e betegség más kórképekkel együtt van jelen. Ide tartoznak pl. az autoimmun pajzsmirigy betegségek, pajzsmirigygyulladás, cukorbetegség, rheumatoid arthritis, Sjörgen-szindróma, colitis ulcerosa.

A betegség megállapításához szövettani vizsgálat szükséges. Előrehaladott állapotban fizikális vizsgálattal esetlegesen érezhető a májzsugorodás okozta lebenyezettség, mely a szerv felületén tapintható. A szövettani kép krónikus májgyulladást mutat, heveny formája ritkán fordul elő. A jelentkező tüneteket (májtáji feszítő érzés, csillag naevusok, sárgaság, portális hipertónia) is az akut vagy krónikus jelleg differenciálja. Kiemelten fontos, hogy a szakorvos el tudja különíteni az autoimmun hepatitist a gyógyszer okozta májkárosodástól, a krónikus vírusos hepatitistől illetve a Wilson-kórtól.

Terápia

A betegséget gyógyszeresen, legtöbbször szteroid tartalmú készítményekkel kezelik, ami a terápia alapköve. A gyógyszeres terápia szükségességét és hosszát szakorvos állapítja meg. Előrehaladott, a kezelésre nem reagáló, súlyos állapotban májátültetés szükséges.

Téma szakértője

  • Dr. Németh Aliz

    • belgyógyász, hepatológus
  • Specialitások:
    • máj szerkezeti vizsgálat (felnőtt ellátás és 15 kg fölötti gyermek vizsgálata)
    • alkoholos zsírmáj kezelése
    • nem alkoholos zsírmáj kezelése
    • egyéb májbetegségek
    • reflux
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

     

    Rendelés típusa:

    • Személyes, rendelői vizit

 

Hírek

Hányinger, jobb oldali fájdalom utalhat májgyulladásra

Az akut májgyulladás nem feltétlenül jár tünetekkel, azonban a rossz közérzet, a hányinger, az ízületi- és izomfájdalom, a jobboldali hasi fájdalom utalhatnak erre. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ belgyógyásza, hepatológus a korai stádiumban elkezdett terápiával akár a máj teljes regenerációja is elérhető. 
 

Májmegnagyobbodás vagy májzsugor - mi a különbség?

Az emberi szervezet legnagyobb mirigye a máj egészséges működése alapvető fontosságú, ezért a megnagyobbodása és az úgynevezett zsugora is súlyos betegségnek számíthat. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ belgyógyásza, hepatológus a kezdetben megtévesztően általános tünetekre, a májbetegségeik okaira és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Az orvos válaszol

Prima Medica

Prima Medica Egészségcsoport