Sárgaság esetén a kórosan felszaporodó epefesték (bilirubin) lerakódik a szervezetben. Az epefesték egészséges kiválasztódása során a széteső vörösvértestekből szabadul fel a lépben, innen a májba jut a vérkeringéssel. A májban ennek nagy része vízoldékonnyá válik, az epével az epevezetékbe kerül, majd nagy része a széklettel kiürül a szervezetből. A látható szöveteket érinti a betegség, hiszen a bőrben, a szem ínhártyájában valamint a nyálkahártyán rakódik le a sárga elszíneződést okozó epefesték. Ebben az esetben valódi sárgaságról, icterusról beszélünk, mely elsősorban a szemen észlelhető. Ez az állapot nem összekeverendő a sárgarépa és a sütőtök fogyasztása révén létrejövő narancssárga bőrszíntől, mely főként a talpon és a tenyéren jelentkezik. Ilyenkor a szemet nem érinti az elszíneződés, ekkor álsárgaságról beszélhetünk.
Okai:
Ha a sárgaság jeleit tapasztaljuk magunkon azonnal érdemes orvoshoz fordulni, ugyanis néhány kivételtől eltekintve az elváltozás súlyos betegség jele lehet.
A kialakuló tünetek nagyban függnek az alapbetegségtől, de általában bőr és szemfehérje elszíneződés, világos árnyalatú széklet, sötét színű vizelet, láz, hasmenés, hányás és hányinger, étvágytalanság, hasi fájdalom, viszketés, fejfájás jelentkezik.
A szövődmény súlyossága nagyban függ attól, hogy mi okozta a betegséget. Ha a sárgaság oka hepatitis-fertőzés akkor szövődményként májrák alakulhat ki. Amennyiben epeút elzáródás okozott icterust, az epesavak kiválasztása elmarad, ilyenkor gyakori a test szerte jelentkező bőrviszketés. Továbbá a pangó epesavak befertőződést okozhatnak.
A kezelés fajtáját minden esetben a kiváltó ok határozza meg, emiatt betegségtől függően igen különböző lehet. Ha a kiváltó ok az epekövesség, sok esetben a tükrözés megoldja a problémát, nagyobb műtét nem szükséges. Epeúti elzáródás endoszkópos beavatkozást követően sebészeti műtéttel kezelhető. Amennyiben a kiváltó ok B12-vitamin hiány, akkor ennek pótlása javasolt, továbbá meg kell nézni, hogy a gyomornak van-e olyan betegsége amely gátolja e vitamin felszívódását. Akut vírusos májgyulladás magától is meggyógyulhat, viszont ha krónikussá válik, akkor gyógyszeres kezelés szükséges, legrosszabb esetben májátültetés javasolt. Ha a sárgaság daganat miatt alakult ki, ennek eltávolítása szükséges. Gyógyszer okozta májkárosodás esetén néha elég a gyógyszer elhagyása. Alkoholos májkárosodáskor kiemelten fontos az absztinencia és súlyos esetben a kórházi kezelés. A betegség súlyos szakaszában, előrehaladott májzsugorodáskor máj átültetés lehet a megoldás.
Sárgaság kivizsgálására bejelentkezés
Májat érintő problémák kezelése: Gasztroenterológiai problémák kezelése: Rendelés típusa: Rendelés helye: Mammut II. 5.em. Telefonszám: +36 30 141 4240 Téma szakértője
Dr. Németh Aliz
A vérből elemzett májfunkciós tesztek a máj egészségéről, működéséről szolgálnak fontos információkkal. Mikor lehet szükséges vagy ajánlott ellenőriztetni ezeket? Mit jelentenek a megnevezések a laborleletekben? Mi a teendő, ha „csillagos” eredményt látunk a leletben? Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus összegezte a fontos tudnivalókat.
A hepatológusok közt közismert, hogy a nem alkohol zsírmájbetegség (angol betűszóval NAFLD) a leggyakoribb krónikus májbetegség a világon. Néhány éve azonban vita folyik a szakmában az elnevezésről, hivatalosan ugyanis az alkohol szó szerepeltetését stigmatizálónak tartják, ezért korrekt megnevezésként a metabolikus diszfunkcióval asszociált zsírmájbetegség (MAFLD) kifejezést javasolták. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus arról beszélt, milyen feltételek meglétekor lehet zsírmájbetegségről beszélni, és milyen szerepe van a diagnosztizálásban a fájdalmatlan máj szerkezeti vizsgálatnak.