Reflux, minden amit tudni érdemes

Reflux, minden amit tudni érdemes

Módosítva: 2023.02.10 15:31

A gyomor bejáratánál található egy szelep, amely valójában egy izomgyűrű (zárógyűrű), amely az alsó nyelőcső záróizma. Normális esetben ez a záróizom összehúzódik és bezárul, amint az étel keresztülhaladt rajta. Amennyiben az izomgyűrű nem zár teljes mértékben vagy túl gyakran nyílik ki, úgy gyomorsav kerülhet, visszarámolhat a nyelőcsőbe. Ez gyomorégés szerű tüneteket okozhat, amennyiben pedig ennek az előfordulása gyakoribb, mint heti két alkalom és hosszú ideje fennáll a probléma, úgy már reflux betegségről van szó vagy más néven gastroesophagealis reflux (GERD) betegségről.


Mi okozhat reflux betegséget?

A reflux betegség egyik gyakori oka egy gyomor rendellenesség, a rekeszizomsérv (hiatal hernia). Ilyenkor a gyomor felső része és a LES a rekeszizom fölé kerül. Normál esetben a rekeszizom választja el a gyomrot és a mellkast, segít a gyomorsavat a gyomorban tartani. Viszont amennyiben rekeszizomsérv áll fenn, úgy a sav visszaáramolhat a nyelőcsőbe és reflux betegség alakulhat ki.

A reflux betegség kialakulásának kockázatát növelő tényezők:reflux, mint a várandósság velejárója

  • Rendszertelen táplálkozás, egyszerre túlzott mértékű ételek fogyasztása
  • Étkezés után közvetlenül fekvés
  • Alvás előtti nassolás, étkezés
  • Bizonyos ételek fogyasztás, például citrusfélék, paradicsom, csokoládé, menta, fokhagyma, hagyma, fűszeres és zsíros ételek
  • Bizonyos italok fogyasztása, mint alkoholos italok, szénsavas italok, kávé, tea
  • Dohányzás
  • Ülő életmód
  • Bizonyos gyógyszerek (nyugtatók, altatók) szedése
  • Várandósság

Milyen tünetei vannak a reflux betegségnek?

A reflux leggyakoribb tünete az égő fájdalom vagy kellemetlen érzés, amely a gyomorból ered, de kiterjedhet a hasra, mellkasra, de akár a torokban is érezhető, hétköznapian gyomorégésnek hívjuk. A reflux, a gyomorégés okozta fájdalom lehet éles, égő vagy szorító. Egyes emberek úgy írják le ezt a fájdalmat, mint amely a gyomortól, mellkastól felfelé halad egészen a torok irányába. Mások pedig a szegycsont mögül eredő szorító fájdalomként, kellemetlen érzésként fogalmazzák meg. A reflux egy másik gyakori tünete a visszaáramlás, amikor a gyomor tartalma a rosszul záródó izom miatt a nyelőcsőbe kerül. Ekkor a gyomorsav a keserű ízt eredményez a torokban és szájban, melyhez kellemetlen lehelet is társul. A refluxot tapasztaló személy a gyomorégést rendszerint étkezés után tapasztalja, amelyet rosszabbít az előre hajlás vagy a fekvés is.

A reflux egyéb tünetei:

  • Kellemetlen lehelet, maró érzés nyelőcsőben
  • Fogak károsodása, fokozódó nyálelválasztás
  • Puffadás, gyomorégés
  • Nyelőcső gyulladás miatti fájdalmas nyelés, nyelőcső szűkülete
  • Véres vagy fekete széklet
  • Véres hányás
  • Múlni nem akaró csuklás
  • Hányinger
  • Krónikus torokfájás, rekedtség, köhögés

Kapcsolódó cikkünk

A reflux diagnosztizálása

Jellemzően azt a személyt tekintik reflux betegségben érintettnek, akinél heti két alkalomnál többször is előfordul gyomorégés, ekkor pedig minden esetben érdemes orvoshoz fordulni! A diagnózis felállításában nagy szerepe van a tüneteknek, mint amilyen a gyomorégés, savanyú vagy épp keserű íz a szájban. Amennyiben a gyógyszeres kezelés és az életmódbeli változások nem enyhítették vagy szüntették meg a tüneteket, úgy további vizsgálatok szükségesek a diagnózis megerősítéséhez.

Röntgen: szükség lehet nyelési röntgenfelvétel készítésére, amely során kontrasztanyagot itatnak a vizsgált személlyel, ezáltal pedig képet kapnak a nyelőcső állapotáról. Ezzel a módszerrel vizsgálható, hogy fekélyek vagy szűkület van-e a nyelőcsőben.

Nyomásmérés: alkalmas a nyelőcső és az alsó részén található záróizom funkciójának ellenőrzésére.

pH-érték ellenőrzése: a gyomorsav felborítja a nyelőcső és a száj normál pH-értékét. A savasság mérésére a nyelőcsőben elhelyezett mérőberendezés nyújt lehetőséget.

Endoszkópia: az endoszkópiás vizsgálat alkalmával egy flexibilis és megvilágított vékony csövet vezetnek le a nyelőcsőbe, amelynek a végén egy kamera található. A vizsgálattal a torok, a nyelőcső és a gyomor problémáit is fel lehet térképezni, valamint a reflux betegség is azonosítható.

A reflux okozta szövődmények

Reflux esetén a gyomorsav sérülést okozhat a nyelőcső felületi rétegeiben, amelyek kezeletlenül maradnak. és eredményezhet vérzést, fekélyesedést vagy akár hegesedést.

A reflux során keletkező sav olyan elváltozást eredményezhet a nyelőcső sejtjeiben, amely hatására jön létre az úgynevezett Barett-nyelőcső. A krónikus refluxszal rendelkezők mintegy 10-15%-ánál jelentkezik ez az állapot. A Barett-nyelőcső a rák megelőző állapota, amely a szakértők szerint a legtöbb esetben a nyelőcsőrák kialakulásának esélyt nagyban növeli. A Barett-nyelőcső jellemző tünete a nehéznyelés, nyelészavar.

A reflux kezelése

  • helyes táplálkozás, életmódváltás
  • gyógyszerek alkalmazása
  • műtét

Gyógyszerek alkalmazása reflux esetén már az enyhe tünetek esetében is felmerülhet.  A leghétköznapibb megoldás a savközömbösítő, a közönséges konyhai szódabikarbóna, továbbá gyógyszertárban kapható magnézium- és alumíniumsókat tartalmazó készítmények. Az enyhe tüneteket gyorsan és jól enyhítik, de csak rövid ideig hatnak, mellékhatásaik miatt viszont hosszú távra nem alkalmasak. E szerek nagy mennyiségben felboríthatják a szervezet só- és vízháztartását, megemelik a vérnyomást, az egyszerű szódabikarbóna is megváltoztathatja vér kémhatását.

Az orvosi kezelés során alkalmazott gyógyszerek használata a reflux súlyosságától függ. Az enyhébb tünetekre alkalmazzák a hisztamin2-receptor antagonistákat, melyek részben képesek gátolni a gyomor-nyálkahártya savtermelését. A korszerű gyógyszerek az ún. protonpumpa-gátlók (PPI=Protonpump-Inhibitor), amelyek a gyomornyálkahártya úgynevezett parietális sejtjeiben fejtik ki hatásukat, vagyis a gyomor sósavtermelésének utolsó lépését, a hidrogén ionok termelését szabályozzák.

A gasztroenterológus által megfelelően megválasztott gyógyszeres kezeléssel a betegek 80-90%-a válik panaszmentessé.

Miért fontos az életmódváltás?

Reflux diéta esetén mit fogyasszonA reflux-betegnek gyakran, de keveset kell ennie, mert a túlterhelt gyomornál nagyobb a valószínűsége a visszacsorgásnak. A túl híg gyomortartalom is könnyebben jut vissza a nyelőcsőbe, ezért – különösen lefekvés előtt – nem szabad sok folyadékot fogyasztani, napközben is sokszor, de egyszerre keveset szükséges étkezni. Az éjszakai saváttörés megelőzésére célszerű az ágy fejvégi részét megemelni, hogy vízszintes helyzetben ne folyhasson visszafelé a savas folyadék, ezáltal pedig csökken a reflux okozta éjszakai kellemetlenség.

A reflux tartós stressz hatására is létrejöhet, vagy súlyosbodhat, de a kímélő mozgás, különösen a hasizom erősítése javíthat a panaszokon.

Ügyelni kell arra, hogy a refluxos páciens tudatosan kizárja a hajlamosító tényezőket, mint például a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Étkezéseknél fontos kerülni vagy csökkenteni a csokoládé, a feketekávé, a szénsavas üdítők, a paradicsomos ételek, valamint az erős fűszerek fogyasztását.

Ételek a reflux diétában

Ajánlott a fehérjékben és élelmi rostokban gazdag táplálkozás, melynek részét kell, hogy képezze a párolt zöldségek, gabonapehely és a halak rendszeres fogyasztása.

A magas keményítőtartalmú ételeknek (mint pl. sütőtök vagy sárgarépa) szintén savlekötő hatása van, így előnyös lehet a fogyasztásuk reflux esetén.

Az alacsony zsírtartalmú tej szintén pozitív hatású a reflux diéta során, ugyanis semlegesíti a savat, így hasznos lehet. Azonban ügyelni kell arra, hogy egy egészséges egyensúlyt tartson fenn a refluxos beteg, hiszen a zsíros és/vagy túl nagy mennyiségű tej már ronthat a panaszokon. A legtöbb tejtermék fogyasztható, ám figyeljen arra, hogy mindenből a zsírszegény változatot válassza (legyen az tejföl, sajt, túró), a zsíros változatuk már ronthat a panaszokon. A reflux szempontjából hasznos táplálék a joghurt és a kefir is.

A gabonakészítmények közül elsősorban a teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszerek ajánlottak a reflux diéta ideje alatt, például a graham kenyér, a teljes kiőrlésű kenyér vagy a korpás zsemle. Tésztafélék közül a durumtészták és a kevés tojásból készült tészták ajánlottak.

Köretként jó választás a párolt rizs, barnarizs fogyasztása, valamint a főzött, héjában sült burgonya és a párolt zöldségek kombinálása.

A zsíros húsokat (sertés, bőrös baromfi) és a feldolgozott hústermékeket (pl. kolbász, hurka), valamint a csípős fűszereket, nyers zöldségeket (különösen a káposztát, a hagymát és a fokhagymát) ki kell iktatni a refluxos étrendből.

Reflux mellett is étkezhet változatosan, amennyiben az elkészítési módra is figyelmet fordít. Példának okáért nem kell lemondani a sertéshús fogyasztásáról, ugyanis a kevésbé zsíros karajt, combot bátran választhatja. A feldolgozás menetére is érdemes figyelni, grillezve vagy alufóliában, sütőzacskóban sütve csökkenti a refluxos panaszokat.

Italok és a reflux

Az étkezés mellett sokan elfelejtenek figyelni arra, hogy mit is isznak, pedig az italok fogyasztásának is kiemelt jelentősége van reflux esetén. A szénsavas üdítőitalok, ásványvíz, szódavíz helyett érdemes a szénsavmentes ásványvíz, esetleg az enyhén lúgosított vizek fogyasztása, mivel ezek is enyhíthetik, javíthatják a reflux okozta tüneteket. Az enyhe teák (amilyen például az édeskömény-, mályva- vagy zöld tea) jót tesznek a refluxos panaszok enyhítése érdekében, ellenben a kávéval, fekete teával, szénsavas üdítőkkel, amelyek fogyasztása kerülendő. Az alkoholos termékek fogyasztása (sör, bor, pezsgő, koktélok) kerülendő, jó, ha lemond róla, ugyanis ezek károsítják a nyelőcső nyálkahártyáját és rontják a záróizmok izomműködését is.

A folyadékpótlásra összpontosítson és igyon sok folyadékot, ügyelve arra, hogy lehetőleg étkezések között igyon többet. A kiadós ebéd vagy vacsora mellé megivott folyadék ugyanis tovább terheli a gyomrot és átmenetileg ronthatja a panaszokat.

Mit nem szabad inni reflux esetén?

  • koffein, alkohol
  • szénsavas üdítők
  • magas savtartalmú gyümölcslevek

Hírek

Miről árulkodnak a májfunkció eredmények a laborleletben?

A vérből elemzett májfunkciós tesztek a máj egészségéről, működéséről szolgálnak fontos információkkal. Mikor lehet szükséges vagy ajánlott ellenőriztetni ezeket? Mit jelentenek a megnevezések a laborleletekben? Mi a teendő, ha „csillagos” eredményt látunk a leletben? Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus összegezte a fontos tudnivalókat.

NAFLD-ból MAFLD - mindenképp a zsírmáj betegségről van szó

A hepatológusok közt közismert, hogy a nem alkohol zsírmájbetegség (angol betűszóval NAFLD) a leggyakoribb krónikus májbetegség a világon. Néhány éve azonban vita folyik a szakmában az elnevezésről, hivatalosan ugyanis az alkohol szó szerepeltetését stigmatizálónak tartják, ezért korrekt megnevezésként a metabolikus diszfunkcióval asszociált zsírmájbetegség (MAFLD) kifejezést javasolták. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus arról beszélt, milyen feltételek meglétekor lehet zsírmájbetegségről beszélni, és milyen szerepe van a diagnosztizálásban a fájdalmatlan máj szerkezeti vizsgálatnak.

Az orvos válaszol

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK