A gyomor bejáratánál található egy szelep, amely valójában egy izomgyűrű (zárógyűrű), amely az alsó nyelőcső záróizma. Normális esetben ez a záróizom összehúzódik és bezárul, amint az étel keresztülhaladt rajta. Amennyiben az izomgyűrű nem zár teljes mértékben vagy túl gyakran nyílik ki, úgy gyomorsav kerülhet, visszarámolhat a nyelőcsőbe. Ez gyomorégés szerű tüneteket okozhat, amennyiben pedig ennek az előfordulása gyakoribb, mint heti két alkalom és hosszú ideje fennáll a probléma, úgy már reflux betegségről van szó vagy más néven gastroesophagealis reflux (GERD) betegségről.
Jelentkezzen be Dr.Pászthory Erzsébet gasztroenterológus rendelésére!
A reflux betegség egyik gyakori oka egy gyomor rendellenesség, a rekeszizomsérv (hiatal hernia). Ilyenkor a gyomor felső része és a LES a rekeszizom fölé kerül. Normál esetben a rekeszizom választja el a gyomrot és a mellkast, segít a gyomorsavat a gyomorban tartani. Viszont amennyiben rekeszizomsérv áll fenn, úgy a sav visszaáramolhat a nyelőcsőbe és reflux betegség alakulhat ki.
A reflux betegség kialakulásának kockázatát növelő tényezők:
A reflux leggyakoribb tünete az égő fájdalom vagy kellemetlen érzés, amely a gyomorból ered, de kiterjedhet a hasra, mellkasra, de akár a torokban is érezhető, hétköznapian gyomorégésnek hívjuk. A reflux, a gyomorégés okozta fájdalom lehet éles, égő vagy szorító. Egyes emberek úgy írják le ezt a fájdalmat, mint amely a gyomortól, mellkastól felfelé halad egészen a torok irányába. Mások pedig a szegycsont mögül eredő szorító fájdalomként, kellemetlen érzésként fogalmazzák meg. A reflux egy másik gyakori tünete a visszaáramlás, amikor a gyomor tartalma a rosszul záródó izom miatt a nyelőcsőbe kerül. Ekkor a gyomorsav a keserű ízt eredményez a torokban és szájban, melyhez kellemetlen lehelet is társul. A refluxot tapasztaló személy a gyomorégést rendszerint étkezés után tapasztalja, amelyet rosszabbít az előre hajlás vagy a fekvés is.
A reflux egyéb tünetei:
A stressz, a mozgásszegénység és bizonyos túlérzékenységek is okozhatnak irritábilis bél szindrómát (IBS), amelynek szerteágazó tünetei nem mindig teszik egyszerűvé a diagnosztizálást. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus a szakszerű segítség jelentőségére hívta fel a figyelmet. Kapcsolódó cikkünk
Puffadás, hasfájás is utalhat irritábilis bél szindrómára
Jellemzően azt a személyt tekintik reflux betegségben érintettnek, akinél heti két alkalomnál többször is előfordul gyomorégés, ekkor pedig minden esetben érdemes orvoshoz fordulni! A diagnózis felállításában nagy szerepe van a tüneteknek, mint amilyen a gyomorégés, savanyú vagy épp keserű íz a szájban. Amennyiben a gyógyszeres kezelés és az életmódbeli változások nem enyhítették vagy szüntették meg a tüneteket, úgy további vizsgálatok szükségesek a diagnózis megerősítéséhez.
Röntgen: szükség lehet nyelési röntgenfelvétel készítésére, amely során kontrasztanyagot itatnak a vizsgált személlyel, ezáltal pedig képet kapnak a nyelőcső állapotáról. Ezzel a módszerrel vizsgálható, hogy fekélyek vagy szűkület van-e a nyelőcsőben.
Nyomásmérés: alkalmas a nyelőcső és az alsó részén található záróizom funkciójának ellenőrzésére.
pH-érték ellenőrzése: a gyomorsav felborítja a nyelőcső és a száj normál pH-értékét. A savasság mérésére a nyelőcsőben elhelyezett mérőberendezés nyújt lehetőséget.
Endoszkópia: az endoszkópiás vizsgálat alkalmával egy flexibilis és megvilágított vékony csövet vezetnek le a nyelőcsőbe, amelynek a végén egy kamera található. A vizsgálattal a torok, a nyelőcső és a gyomor problémáit is fel lehet térképezni, valamint a reflux betegség is azonosítható.
Reflux esetén a gyomorsav sérülést okozhat a nyelőcső felületi rétegeiben, amelyek kezeletlenül maradnak. és eredményezhet vérzést, fekélyesedést vagy akár hegesedést.
A reflux során keletkező sav olyan elváltozást eredményezhet a nyelőcső sejtjeiben, amely hatására jön létre az úgynevezett Barett-nyelőcső. A krónikus refluxszal rendelkezők mintegy 10-15%-ánál jelentkezik ez az állapot. A Barett-nyelőcső a rák megelőző állapota, amely a szakértők szerint a legtöbb esetben a nyelőcsőrák kialakulásának esélyt nagyban növeli. A Barett-nyelőcső jellemző tünete a nehéznyelés, nyelészavar.
Gyógyszerek alkalmazása reflux esetén már az enyhe tünetek esetében is felmerülhet. A leghétköznapibb megoldás a savközömbösítő, a közönséges konyhai szódabikarbóna, továbbá gyógyszertárban kapható magnézium- és alumíniumsókat tartalmazó készítmények. Az enyhe tüneteket gyorsan és jól enyhítik, de csak rövid ideig hatnak, mellékhatásaik miatt viszont hosszú távra nem alkalmasak. E szerek nagy mennyiségben felboríthatják a szervezet só- és vízháztartását, megemelik a vérnyomást, az egyszerű szódabikarbóna is megváltoztathatja vér kémhatását.
Az orvosi kezelés során alkalmazott gyógyszerek használata a reflux súlyosságától függ. Az enyhébb tünetekre alkalmazzák a hisztamin2-receptor antagonistákat, melyek részben képesek gátolni a gyomor-nyálkahártya savtermelését. A korszerű gyógyszerek az ún. protonpumpa-gátlók (PPI=Protonpump-Inhibitor), amelyek a gyomornyálkahártya úgynevezett parietális sejtjeiben fejtik ki hatásukat, vagyis a gyomor sósavtermelésének utolsó lépését, a hidrogén ionok termelését szabályozzák.
A gasztroenterológus által megfelelően megválasztott gyógyszeres kezeléssel a betegek 80-90%-a válik panaszmentessé.
A reflux-betegnek gyakran, de keveset kell ennie, mert a túlterhelt gyomornál nagyobb a valószínűsége a visszacsorgásnak. A túl híg gyomortartalom is könnyebben jut vissza a nyelőcsőbe, ezért – különösen lefekvés előtt – nem szabad sok folyadékot fogyasztani, napközben is sokszor, de egyszerre keveset szükséges étkezni. Az éjszakai saváttörés megelőzésére célszerű az ágy fejvégi részét megemelni, hogy vízszintes helyzetben ne folyhasson visszafelé a savas folyadék, ezáltal pedig csökken a reflux okozta éjszakai kellemetlenség.
A reflux tartós stressz hatására is létrejöhet, vagy súlyosbodhat, de a kímélő mozgás, különösen a hasizom erősítése javíthat a panaszokon.
Ügyelni kell arra, hogy a refluxos páciens tudatosan kizárja a hajlamosító tényezőket, mint például a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Étkezéseknél fontos kerülni vagy csökkenteni a csokoládé, a feketekávé, a szénsavas üdítők, a paradicsomos ételek, valamint az erős fűszerek fogyasztását.
Ajánlott a fehérjékben és élelmi rostokban gazdag táplálkozás, melynek részét kell, hogy képezze a párolt zöldségek, gabonapehely és a halak rendszeres fogyasztása.
A magas keményítőtartalmú ételeknek (mint pl. sütőtök vagy sárgarépa) szintén savlekötő hatása van, így előnyös lehet a fogyasztásuk reflux esetén.
Az alacsony zsírtartalmú tej szintén pozitív hatású a reflux diéta során, ugyanis semlegesíti a savat, így hasznos lehet. Azonban ügyelni kell arra, hogy egy egészséges egyensúlyt tartson fenn a refluxos beteg, hiszen a zsíros és/vagy túl nagy mennyiségű tej már ronthat a panaszokon. A legtöbb tejtermék fogyasztható, ám figyeljen arra, hogy mindenből a zsírszegény változatot válassza (legyen az tejföl, sajt, túró), a zsíros változatuk már ronthat a panaszokon. A reflux szempontjából hasznos táplálék a joghurt és a kefir is.
A gabonakészítmények közül elsősorban a teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszerek ajánlottak a reflux diéta ideje alatt, például a graham kenyér, a teljes kiőrlésű kenyér vagy a korpás zsemle. Tésztafélék közül a durumtészták és a kevés tojásból készült tészták ajánlottak.
Köretként jó választás a párolt rizs, barnarizs fogyasztása, valamint a főzött, héjában sült burgonya és a párolt zöldségek kombinálása.
A zsíros húsokat (sertés, bőrös baromfi) és a feldolgozott hústermékeket (pl. kolbász, hurka), valamint a csípős fűszereket, nyers zöldségeket (különösen a káposztát, a hagymát és a fokhagymát) ki kell iktatni a refluxos étrendből.
Reflux mellett is étkezhet változatosan, amennyiben az elkészítési módra is figyelmet fordít. Példának okáért nem kell lemondani a sertéshús fogyasztásáról, ugyanis a kevésbé zsíros karajt, combot bátran választhatja. A feldolgozás menetére is érdemes figyelni, grillezve vagy alufóliában, sütőzacskóban sütve csökkenti a refluxos panaszokat.
Az étkezés mellett sokan elfelejtenek figyelni arra, hogy mit is isznak, pedig az italok fogyasztásának is kiemelt jelentősége van reflux esetén. A szénsavas üdítőitalok, ásványvíz, szódavíz helyett érdemes a szénsavmentes ásványvíz, esetleg az enyhén lúgosított vizek fogyasztása, mivel ezek is enyhíthetik, javíthatják a reflux okozta tüneteket. Az enyhe teák (amilyen például az édeskömény-, mályva- vagy zöld tea) jót tesznek a refluxos panaszok enyhítése érdekében, ellenben a kávéval, fekete teával, szénsavas üdítőkkel, amelyek fogyasztása kerülendő. Az alkoholos termékek fogyasztása (sör, bor, pezsgő, koktélok) kerülendő, jó, ha lemond róla, ugyanis ezek károsítják a nyelőcső nyálkahártyáját és rontják a záróizmok izomműködését is.
A folyadékpótlásra összpontosítson és igyon sok folyadékot, ügyelve arra, hogy lehetőleg étkezések között igyon többet. A kiadós ebéd vagy vacsora mellé megivott folyadék ugyanis tovább terheli a gyomrot és átmenetileg ronthatja a panaszokat.
Mit nem szabad inni reflux esetén?
A májzsugor vagy cirrózis a májkárosodás veszélyes stádiuma, ami évek alatt alakul ki a máj fokozatos zsugorodásának, hegesedésének következményeként. A májzsugor jelentősen hozzájárul a májelégtelenség és májdaganat kockázatának növekedéséhez, valamint nyelőcső visszér-tágulatot is okozhat. A diagnózis és a kezelés lehetőségeiről beszélt dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus.
A menopauza sok nőnél kellemetlen tünetekkel jelentkezik, mint például a hőhullámok, a hangulatváltozás és igen gyakran a hízás. Ez utóbbi pedig nem csak esztétikai kihívást jelenthet, de az egészségre is kihathat, számos betegség kockázatát, így a zsírmáj kialakulásáét is növelve. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus. a zsírmáj rizikófaktoraira és a változókorban lévő nők kivizsgálásának jelentőségére hívta fel a figyelmet.