Puffadás, hasfájás is utalhat irritábilis bél szindrómára

Puffadás, hasfájás is utalhat irritábilis bél szindrómára

Dr. Németh Aliz Módosítva: 2023.02.28 12:53

A stressz, a mozgásszegénység és bizonyos túlérzékenységek is okozhatnak irritábilis bél szindrómát (IBS), amelynek szerteágazó tünetei nem mindig teszik egyszerűvé a diagnosztizálást. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus a szakszerű segítség jelentőségére hívta fel a figyelmet. 

Több ok vezethet irritábilis bél szindrómához

Az irritábilis bél szindróma puffadást, hasmenést és székrekedést is okozhat.Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy olyan rendellenesség, ami miatt a bélcsatorna nem látja el megfelelően a feladatát, de emögött nincs semmilyen szervi eltérés. A jellemző tünetek közé éppúgy tartozhat a görcsös hasi fájdalom és a puffadás, mint a székletürítési nehézség. Ez utóbbi azonban a két végletbe is torkollhat: a hasmenés és a székrekedés akár felváltva jelentkezhet. Ugyanakkor magára az IBS-re nem jellemző a fogyás. Ha mégis ez történik, akkor utána kell nézni, felszívódási zavar vagy valamilyen organikus ok okozza-e a testsúlyvesztést. Ilyen értelemben a fogyás egy erős figyelmeztető tünet, ha pedig erős hasi fájdalom, véres, fekete széklet, a székelési szokások jelentős változása, vérszegénység is kapcsolódik hozzá, minél előbb orvoshoz kell fordulni.
Az IBS betegség leggyakrabban a 35 év alatti nőket érinti, és igen gyakori kísérőjelensége más, a stressz által okozott problémáknak. Az érintettek közül sokan tudják egy konkrét életeseményhez kötni az IBS megjelenését, de a lelki megrázkódtatás akár évekkel később is okozhat ilyen tünetet. Ma még a tudomány sem tudja meghatározni az egyértelmű kiváltó okokat, valószínű, hogy egyszerre több indok alakítja ki a betegséget. Ide sorolható többek közt:

  • a feldolgozatlan stressz, a szorongás,
  • a mozgásszegény életmód,
  • az egészségtelen étkezés,
  • élelmiszerekkel szembeni túlérzékenység,
  • görcshajlam.

Egyre romló állapottal járhat

Tulajdonképpen már a fontosabb életesemények (például vizsgák, állásinterjúk) előtt jelentkező hasmenés is egyfajta IBS, amely azonban gyorsan múlik, vény nélküli szerekkel (például széntablettával, enyhe nyugtatókkal) kezelhető és az oka pontosan ismert. Később, ha a jelenség gyakoribbá válik, már nincs feltétlenül kapcsolat a stresszes helyzet és a görcsök között. Ebben a szakaszban általában vagy gyakori hascsikarást és székelési ingert érez a beteg vagy éppen krónikus székrekedése lesz. Ez utóbbi később további félelmeket is generálhat, többek közt az erőlködés miatt kialakuló aranyértől, a bélcsavarodásomtól.
Előrehaladottabb fázisban sokan tapasztalhatnak gondokat a szexuális élet területén is, hiszen az IBS az élet szinte minden területére kihathat. Egészen súlyos esetekben a görcsök bármikor, bárhol felléphetnek és komoly szorongást, akár depressziót is okozhatnak.

Hogyan segíthet a gasztroenterológus?

IBS esetén szükség van laborvizsgálatra, hasi ultrahangra és gasztroenterológiai vizsgálatra.Az irritábilis bél szindróma annak ellenére nehezíti meg az érintettek életét, hogy nem jár komoly szervi elváltozással. Ez az egyik ok, ami miatt fontos felkeresni a gasztroenterológust.
- Az elsődleges cél, hogy kizárjuk az egyéb betegségeket – hangsúlyozza dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus. - Ennek érdekében először is alapos kikérdezésre van szükség az étkezési és székletürítési szokásokról, az életmódról és a pszichés háttérről is. A szervi elváltozások kizárására szükség lehet laborvizsgálatra, esetleg ételallergia- tesztek készítésére. Ki kell zárni a gyomorfekélyt okozó Helicobacter pylori jelenlétét, és a székletből is ki kell mutatni az esetleges kórokozókat, sőt azt is, nem ürül-e vér a széklettel. Alkalmazhatunk hasi ultrahangot, gyomorröntgent, szükség esetén gyomortükrözést is. A vastagbelet és a végbelet kizárólag endoszkópos vizsgálattal lehet feltérképezni. Erre azért lehet szükség, hogy biztosan kizárhassuk a diverticulosist (a vastagbél-nyálkahártya kiboltosulását), a diverticulitist (a kiboltosulásokban kialakuló gyulladást), a fekélyt, a daganatokat vagy a Crohn-betegséget.
Ha a diagnózis végül irritábilis bél szindróma lesz, a panaszoktól függően elrendelhetünk bélműködés-serkentő, puffadásgátló és görcsoldó szereket, amelyek enyhítik a tüneteket. Amennyiben pedig erős stressz-feldolgozási nehézséget tapasztalunk, vagy akár kialakult depresszióra gyanakszunk, mentálhigiénés szakemberhez is irányíthatjuk a pácienst.

Forrás: Hepatológiai Központ (www.hepatologiaikozpont.hu)

Téma szakértője

  • Dr. Pászthory Erzsébet

    • gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvos
  • Specialitások:
    • Emésztőszervi panaszok komplex vizsgálata 
    • Funkcionális gasztroenterológia – holisztikus gyógyítás, testi és lelki okok feltárása, a pácienssel közösen a gyógyulás útjának megtervezése
    • irritábilis bél szindróma (IBS)
    • reflux-betegség
    • diszpepszia
    • étel-intoleranciák
    • lisztérzékenység

    Rendelés típusa:

    • Személyes (rendelői) vizit
    • Felnőtt ellátás (18 év feletti páciensek)
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

    Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16. fsz1.

Hírek

Miről árulkodnak a májfunkció eredmények a laborleletben?

A vérből elemzett májfunkciós tesztek a máj egészségéről, működéséről szolgálnak fontos információkkal. Mikor lehet szükséges vagy ajánlott ellenőriztetni ezeket? Mit jelentenek a megnevezések a laborleletekben? Mi a teendő, ha „csillagos” eredményt látunk a leletben? Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus összegezte a fontos tudnivalókat.

NAFLD-ból MAFLD - mindenképp a zsírmáj betegségről van szó

A hepatológusok közt közismert, hogy a nem alkohol zsírmájbetegség (angol betűszóval NAFLD) a leggyakoribb krónikus májbetegség a világon. Néhány éve azonban vita folyik a szakmában az elnevezésről, hivatalosan ugyanis az alkohol szó szerepeltetését stigmatizálónak tartják, ezért korrekt megnevezésként a metabolikus diszfunkcióval asszociált zsírmájbetegség (MAFLD) kifejezést javasolták. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus arról beszélt, milyen feltételek meglétekor lehet zsírmájbetegségről beszélni, és milyen szerepe van a diagnosztizálásban a fájdalmatlan máj szerkezeti vizsgálatnak.

Az orvos válaszol

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK