Gyulladásos bélbetegségek

Gyulladásos bélbetegségek

Módosítva: 2023.02.28 11:09

A gyulladásos bélbetegségek (angolul: Inflammatory Bowel Diseases – IBD) a bélrendszer egy részét vagy teljes egészét érintő krónikus (idült) gyulladásos kórképek. Ide soroljuk a Colitis ulcerosa-t, a Crohn betegséget, valamint egyéb, nem besorolható gyulladásos bélbetegségeket. Ezek a betegségek a fejlett országokban váltak gyakoribbá és jellemzően a jóléti társadalom érintett esetükben.


Mik lehetnek a gyulladásos bélbetegség okai?

Gyulladásos bébetegségek jellemzői

Colitis ulcerosa

Crohn betegség

Miért komoly baj, ha valaki gyulladásos bélbetegségben szenved?

Diéta gyulladásos bélbetegség alatt


online bejelentkezés Dr.Pászthory Erzsébet

Mik lehetnek a gyulladásos bélbetegség okai?

A gyulladásos bélbetegségek lehetnek autoimmun eredetűek vagy genetikailag meghatározottak is, szerepet játszhatnak különböző környezeti, illetve életmódbeli tényezők, mint például a dohányzás vagy a nem megfelelő táplálkozás, a táplálékallergiák, valamint a bélmikrobiom felborulása, de az okok leggyakrabban ismeretlen eredetűek, azaz nem igazolható teljes egészében, hogy mi áll pontosan a betegség kialakulásának hátterében.

Kiket érintenek a gyulladásos bélbetegségek?

Magyarországon a gyulladásos bélbetegségekben mintegy 45 ezer ember érintett, köztük jellemzően a fiatalabb (20-40 év közötti) korosztálynál fordul elő a leggyakrabban.

Hogyan különíthetők el a gyulladásos bélbetegségek és mik a jellemzői?

A gyulladásos bélbetegségek egymástól az orvosi diagnózis felállítása után különíthetők el. Valamennyi gyulladásos bélbetegségre jellemző, hogy több szakasz lefolyása váltja egymást (enyhe, mérsékelten súlyos, akut (heveny) fellángolás, enyhülés), amelyek különböző tünetek formájában jelentkeznek, tartós panaszokat okoznak, ezáltal a beteg ember életminőségét rontják.

Colitis ulcerosa

Gyulladásos bélbetegség, Crohn betegségA Colitis ulcerosára jellemző, hogy a betegségben csak a vastagbél érintett és csak annak nyálkahártyájára korlátozódik, viszont a vastagbél teljes egészén kialkulhat a gyulladás.

Diagnosztizálása és tünetei

A betegség diagnosztizálása rektoszkópia (végbéltükrözés) segítségével történik. Jellemző tünete a bélnyálkahártyán előforduló fekélyek, véres, nyákos hasmenés, valamint a székelés előtti hasi görcsök. Az akut fellángolás időszakában akár napi 30 széklet is előfordulhat, amelyet láz, fogyás, valamint vérszegénység kísérhet. Az enyhülés időszakában bőrelváltozások, ízületi panaszok és szemtünetek jelentkezhetnek.

Szövődménye

Gyakori szövődménye a máj elzsírosodása, valamint rosszindulatú elváltozások, ezért a teljes gyógyulás csak sebészeti úton, a vastagbél teljes eltávolításával érhető el. A vastagbél eltávolítása miatti következmény a „sztóma” lesz, ami a tápcsatorna sebészeti úton történő kiszájaztatását jelenti. Ilyenkor a beteg a meg nem emésztett táplálékot egy úgynevezett sztómazsákba üríti, aminek tartalmát rendszeresen ki kell üríteni. Ez további szövődményeket okozhat, ugyanis a bélrendszer részben érintkezik a külvilággal.

Kezelése

A Colitis ulcerosa kezelése igen összetett folyamat, amelynek szerves része a gyógyszeres terápia (pl. szteroidos kezelés, immunszuprenszánsok, görcsoldók, láz- és fájdalomcsillapítók, antibiotikumok, szalicilsav származékok alkalmazása, stb.), a diéta, valamint a vastagbél műtéti eltávolítása.

Crohn betegség

A Crohn betegség rendszerint lassan alakul ki, de a teljes bélrendszer érintett lehet, egészen a szájüregtől kezdve a végbélig bárhol előfordulhat. A gyulladás nem csak a tápcsatorna nyálkahártyájára korlátozódik, hanem a teljes bélfal, azaz a nyálkaháryta alatti területek is érintettek lehetnek.

Diagnosztizálása és tünetei

A diagnózis kolonoszkópia (vékonybél tükrözés) segítségével állítható fel. A betegség jellemzője, hogy gyulladt és ép szakaszok váltják egymást a teljes tápcsatornán keresztül. Gyakori tünetei a krónikus, fájdalmas, ritkán véres hasmenés, a zsírszéklet, az étvágytalanság, valamint a hasi görcsök. Az akut fellángolás időszakában szintén jellemző a napi 30-szori székletürítés, a láz, továbbá a testtömegvesztés. Az enyhülés időszakára szintén jellemzők a bőrelváltozások, a szemtünetek és az ízületi panaszok.

Szövődménye

A Crohn betegség szövődményei lehetnek szűkületek, sipolyok, tályogok, valamint vesekő és/vagy epekő kialakulása. A teljes gyógyulás a bélszakaszok műtéti eltávolításával sem érhető el, a kiújulás ugyanis igen gyakori. Leggyakoribb következménye a tápanyaghiányon túl a bélszakaszok folyamatos műtéti eltávolítása miatt a rövidbél szindróma, ami tovább növelheti az alultápláltságot, a hasmenést, a vízveszteséget, valamint az izomsorvadást egyaránt.

Kezelése

Ennek a bélbetegségnek a kezelésére is jellemző a gyógyszeres kezelés (pl. szteroidok, immunszuprenszánsok, antibiotikumok, görcsoldók, láz- és fájdalomcsillapítók, szalicilsav származékok stb.), a diéta és szövődmények (pl. tályogok, szűkületek) kialakulása esetén a műtét, amellyel sajnos csak átmeneti enyhülés érhető el.

Miért komoly probléma, ha valaki gyulladásos bélbetegségben szenved?

Energiahiány

Azon túl, hogy a beteg ember életminőségét nagyban rontják a gyulladásos bélbetegségből fakadó panaszok, nagymértékű tápanyaghiány is kialakulhat esetükben, ugyanis a bevitt táplálék nem tud megfelelően hasznosulni. A gyulladt bélszakaszokon keresztül a tápanyagok felszívódása csak csekély mértékben valósul meg. Ez különösen igaz az akut fellángolás időszakára. Emiatt jellemzően energiahiány alakulhat ki egyrészt a tápanyagok felszívódásának korlátozódása miatt, másrészt az étvágytalanságnak köszönhetően. Mindezek következményeként a beteg személy alultáplált lesz, ami további tüneteket vonhat maga után.

Fehérjehiány

Ezen kívül fehérjehiány is kialakulhat, ugyanis fokozott lesz a nitrogénvesztés a napi többszöri székletürítés miatt. Ahhoz, hogy a sérült szöveteg megfelelően regenerálódjanak (újjáépüljenek), emelkedettebb lesz a fehérjeigény, de a felszívófelületek csökkenése miatt viszont nem jut kellő fehérjéhez a szervezet.

Kapcsolódó cikkünk

Vitamin- és ásványi anyag hiány

gyulladásos bélbetegségben fellépő vitaminhiányD-vitamin és K-vitamin hiány is jellemző lesz az epesók és a felszívófelületek csökkenése miatt. A szervezet folsavtartalma is hiányt szenved a nem megfelelő felszívódás miatt, egyrészt azért, mert a felszívófelület csökken, másrészt azért, mert a terápiában alkalmazott bizonyos gyógyszerek (úgynevezett szalicilsav származékok) gátolják a folsav bélrendszeren keresztüli felszívódását. Mivel a gyulladás időszakában a zöldségek és gyümölcsök bevitele korlátozott lesz a puffasztó hatásuk miatt, gyakran alakulhat ki a beteg egyéneknél C-vitamin hiány is. A B12-vitamin felszívódás is zavart szenvedhet a csípőbél (ileum) eltávolítása miatt. Ezen kívül gyakran alakul ki hiányállapot az ásványi anyagok esetében is, melyek közül a legnagyobb problémát a krónikus vashiány okozhatja. A vashiány elsősorban a tápanyagbevitel csökkenése, a tápanyagok csökkentett mértékű felszívódása, valamint a krónikus vérveszteség (Colitis ulcerosánál a véres széklet esetében) miatt alakulhat ki. Ezen kívül kalciumhiány alakulhat ki a szteroidos terápia, az alultápláltság, a folyamatos hasmenés, valamint a tejtermékek csökkentett bevitele miatt. A magnézium- és cinkhiány is az alultápláltságnak, valamint az állandó hasmenésnek köszönhető. Nátrium- és káliumhiány is jellemző lesz a tejtermékek étrendi bevitelének csökkenése miatt, továbbá a hasmenés és a hányás előfordulása miatt.

A gyulladásos bélbetegségek diétája

A gyulladásos bélbetegségek kezelésének egyik fontos mozzanata a gyógyszeres terápia mellett a betegséghez igazodó megfelelő táplálkozás. A diéta tekintetében a gyulladásos bélbetegségeknek két különböző szakaszát különíthetjük el: az enyhülés, valamint a fellánolás időszakát.

Jellemző táplálkozás az enyhülés szakaszában

A diéta célja az enyhülés időszakában az az, hogy a beteg ember tápláltsági állapota minél jobb legyen és, hogy a leromlott szervezetet „újjáépítse”. Ezen kívül fontos, hogy ne csak a teljes testtömegre, hanem különösen a zsírmentes testtömeg (izomtömeg, csontozat, vízterek, stb.) felépítésére fókuszáljon a táplálkozás. A zsírmentes testtömeg, különösen az izomtömeg fenntartása ugyanis a szervezetnek egy igen energiaigényes folyamat. Ha energiahiány alakul ki, a szervezet elsődlegesen annak a szövetnek a fenntartásáról „mond le” leghamarabb, ami a legtöbb energiát igényli. Éppen ezért gyakran alakul ki a gyulladásos bélbetegségek esetében izomsorvadás, ami az enyhülés iőszakában megfelelő tápanyagbevitel mellett igen jól kezelhető. Fontos figyelembe venni a megfelelő tápanyagellátást (fehérje-, folyadék-, vitamin és ásványi anyag veszteség pótlása), igazodva a felszívódási zavarokhoz és a felszívófelületek csökkenéséhez. Ebben az időszakban a hangsúly az élelmiszerek változatos bevitelén van, illetve azon, hogy a beteg egyén milyen élelmiszert, milyen tápanyagot tolerál a leginkább. Az étrendi alapelvek közé tartozik az, hogy az ételek legyenek könnyen emészthetőek, bővelkedjenek energiában, legyenek magas fehérjetartalmúak és viszonylagosan zsírszegények (ugyanis a zsír lassítja a tápanyagok felszívódását), tartalmazzanak nagy mennyiségben gyorsan felszívódó szénhidrátokat, a rosttartalmuk alacsony legyen, valamint az étkezések mellett figyeljenek a nagy mennyiségű folyadékbevitelre is.

Jellemző táplálkozás a fellángolás szakaszában

A fellángolás időszakában a hangsúly leginkább azon van, hogy a beteg személy egyen valamit, vagyis valamilyen tápanyag jusson a szervezetébe. A diétára jellemző a felépítő diéta, ami azt jelenti, hogy a különböző tápanyagokat fokozatosan építjük be az étrendbe. Először a könnyen emészthető, gyorsan felszívódó szénhidrátbevitelt helyezzük előtérbe (pl. főtt krumpli, tejmentes krumplipüré, cukros tea, stb.). A diéta következő mozzanata a fehérje beépítése lesz (pl. sovány sajtok, túró, natúr joghurt, főtt tojás, stb.). Végül legutoljára a zsiradékot építjük be az étrendbe. Válasszunk a könnyen emészthető zsiradékok közül úgy, mint pl. vaj, margarin, kókuszzsír. Ilyenkor kerüljük a túl zsíros, fűszeres (pl. fokhagyma, mustár, bors), csípős ételeket (pl. chili, erős paprika, gyömbér), ízesítésnek némi sót és zöldfűszereket alkalmazzunk. A fellángolás időszakában a fokozatosságra különösen figyeljünk.

Amennyiben a felépítő diéta nem okoz javulást és a beteg egyén állapota csak tovább romlik, a megoldást egyrészt a tápszeres táplálásterápia jelentheti, amely szájon keresztül vagy egy tápszert adagoló szonda segítségével segíti a beteg tápanyagellátását. Előfordulhat, hogy a beteg állapota olyan súlyos, hogy a tápszeres táplálás sem okoz javulást, ilyenkor az orvos az úgynevezett parenterális táplálás mellett dönt, ami azt jelenti, hogy a tápanyagokat a bélrendszert kikerülve, egy infúzió segítségével juttaják az egyén szervezetébe.

A legújabb kutatások azt próbálják bebizonyítani, hogy a bélflóra állapota igen nagy szerepet játszhat mind a betegség kialakulásában, mind pedig annak kezelésében. Ennek bizonyítása azonban még további vizsgálatokat igényel.

online bejelentkezés Dr. Pászthory Erzsébet Crohn betegség kezelésére

Hírek

Fogyás is utalhat arra, hogy az alkohol károsította a májat

Az alkoholfogyasztással összefüggő májbetegség sokáig tünetmentes maradhat, de a későbbiek során sem mindenki gondol a fogyás, az étvágytalanság vagy a gyengeség kapcsán a már károsodott májfunkcióra. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus az alkoholos májbetegség további tüneteire és a folyamat stádiumainak ismeretében a minél előbbi kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Légszomj, fáradékonyság? Krónikus májbetegségre utaló tünetegyüttes is okozhatja

Krónikus májbetegek tapasztalhatják meg azokat a tüneteket, amelyeket sokszor az általános rossz állapotnak tulajdonítanak, hiszen a fáradékonyság, a légszomj nem specifikus panaszok. Azonban, ha például az ajkak, körmök lilás elszíneződése és pókhálószerűen kirajzolódó éranyajegyek is megfigyelhetők, a szakorvos a hepatopulmonális szindróma irányában is elindítja a kivizsgálást. Ennek részleteiről és a kezelés lehetőségeiről beszélt dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus.

Az orvos válaszol

Prima Medica Egészségközpontok