Az autoimmun hepatitis akkor következik be, amikor az immunrendszer a saját májsejtjei ellen fordul. Mivel a tünetek szinte betegenként változnak és kezdetben nem is mindig erősek, a diagnosztizálás sem feltétlenül egyszerű. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek okának ajánlatos utána járni.
Autoimmun hepatitis akkor alakul ki, amikor az immunrendszer – amelynek egészséges működés esetén a vírusok, baktériumok, más kórokozók ellen lép fel – a májat célozza meg. Ez a támadás eredményezhet egy krónikus gyulladást és komoly károsodást a májsejtekben. A folyamat okai nem egyértelműek, a kutatók a genetikai okokat és a környezeti tényezőket (elsősorban bizonyos gyógyszereket, drogokat) egyaránt felelőssé teszik a betegség kialakulásáért. A betegségnek két típusa ismert. A gyakoribb 1-es típus bármikor kialakulhat és a betegek felének már van valamilyen autoimmun betegsége. A 2-es típusú autoimmun hepatitis gyerekeknél és fiataloknál jelenik meg elsősorban, és bár kisebb arányban, de ennél is előfordulhat más autoimmun kísérőbetegség.
A korai felismerést megnehezítheti, hogy az autoimmun májgyulladás tünetei személyeként változhatnak, sokaknál kezdetben nem is mutatkozik tünet, illetve, ami mégis, az gyakran teljesen általános. Amire fel kell figyelni:
Mivel nem mindenkinél jelentkezik minden tünet, főként a kezdeti stádiumban nem, ezért akkor is érdemes orvoshoz fordulni, ha csak néhány panaszt azonosítunk magunkon.
Az autoimmun májgyulladás rizikófaktorai sajnos döntő részben nem befolyásolhatók, de mindenképpen érdemes tisztában lenni velük, elsősorban az időben történő felismerés miatt.
Bár mindkét nemnél előfordulhat a betegség, a nőknél gyakoribb.
Könnyebben alakul ki autoimmun hepatitis herpesz simplex-, kanyaró- vagy Epstein-Barr vírussal történt fertőződés után, illetve hepatitis A-, B- és C-fertőzés után.
Ha a családban már előfordult ilyen betegség, nagyobb az esély rá, hogy a leszármazottaknál is megjelenik.
Azok a személyek, akiknek már van valamilyen autoimmun eredetű betegségük (például reumatoid arthritis, cöliákia, bizonyos pajzsmirigybetegségek), hajlamosabbak autoimmun májgyulladásra.
- Az autoimmun májgyulladás kezelése elengedhetetlen, hiszen enélkül a májszövet károsodik, és kialakul az ún. májcirrhosis, májcirózis. A májzsugor vagy májcirrhosis egy krónikus betegség, ami gyakorlatilag a máj szerkezetében végbement heges változásra és gyulladásra utal. Azért nevezik májzsugornak, mert bár a heges szövet egyre nagyobb lesz, ezzel párhuzamosan a máj ép része folyamatosan zsugorodik. Komplikációként kialakulhat a hasvíz, a nyelőcsőben lévő vénák megvastagodása, és kialakulhat májelégtelenség, májdaganat is – hangsúlyozza dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus. - Éppen ezért a gondos diagnózis felállítása után mindenképpen kezelést kell elrendelni, amely legtöbbször szteroid tartalmú gyógyszereket foglal magában, de súlyos esetben akár a májátültetés is szükséges lehet.
Forrás: Hepatológiai Központ (www.hepatologiaikozpont.hu)
Májat érintő problémák kezelése:
Gasztroenterológiai problémák kezelése:
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5.em.
Telefonszám: +36 30 141 4240
További véleményekSok szakorvosnál voltam már, de eddig nem jöttek rá arra, hogy mi okozza a hasi panaszaimat (puffadás, görcs). Németh Aliz doktornő nagyfokú empátiával segítette a gyógyulásomat. Nagyon köszönöm!
A nem-alkoholos zsírmáj az legelterjedtebb krónikus májbetegség, ami a nyugati világban a felnőttek közel negyedét érinti. A veszélye pedig nem csak abban áll, hogy ez a rendellenes májfunkciók vezető oka, de számos betegség önálló rizikófaktora is. Dr. Németh Aliz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus az ismertebb szövődményeken túl a stroke növekvő kockázatára és a megelőzés lehetőségére hívta fel a figyelmet.
A májzsugor vagy cirrózis a májkárosodás veszélyes stádiuma, ami évek alatt alakul ki a máj fokozatos zsugorodásának, hegesedésének következményeként. A májzsugor jelentősen hozzájárul a májelégtelenség és májdaganat kockázatának növekedéséhez, valamint nyelőcső visszér-tágulatot is okozhat. A diagnózis és a kezelés lehetőségeiről beszélt dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus.