Fáradtság, értágulatok és ízületi fájdalom is utalhat autoimmun hepatitisre

Korai stádiumban sokszor csak általános tünetek jelentkeznek

Autoimmun hepatitis akkor alakul ki, amikor az immunrendszer – amelynek egészséges működés esetén a vírusok, baktériumok, más kórokozók ellen lép fel – a májat célozza meg. Ez a támadás eredményezhet egy krónikus gyulladást és komoly károsodást a májsejtekben. A folyamat okai nem egyértelműek, a kutatók a genetikai okokat és a környezeti tényezőket (elsősorban bizonyos gyógyszereket, drogokat) egyaránt felelőssé teszik a betegség kialakulásáért. A betegségnek két típusa ismert. A gyakoribb 1-es típus bármikor kialakulhat és a betegek felének már van valamilyen autoimmun betegsége. A 2-es típusú autoimmun hepatitis gyerekeknél és fiataloknál jelenik meg elsősorban, és bár kisebb arányban, de ennél is előfordulhat más autoimmun kísérőbetegség. 
A korai felismerést megnehezítheti, hogy az autoimmun májgyulladás tünetei személyeként változhatnak, sokaknál kezdetben nem is mutatkozik tünet, illetve, ami mégis, az gyakran teljesen általános. Amire fel kell figyelni:

• indokolatlan fáradtság,
• alhasi diszkomfort érzet,
• bőrkiütések,
• ízületi fájdalmak,
• sárgás elszíneződés a bőrön, a szemfehérjén,
• értágulatok megjelenése a bőrön, ún. seprű- vagy pókvénák,
• a menstruációs ciklus elmaradása,
• megnagyobbodott máj (ez utóbbi nyilvánvalóan képalkotó módszerrel monitorozható).

Mivel nem mindenkinél jelentkezik minden tünet, főként a kezdeti stádiumban nem, ezért akkor is érdemes orvoshoz fordulni, ha csak néhány panaszt azonosítunk magunkon.

Ismert rizikófaktorok

Az autoimmun májgyulladás rizikófaktorai sajnos döntő részben nem befolyásolhatók, de mindenképpen érdemes tisztában lenni velük, elsősorban az időben történő felismerés miatt.

• Női nem

Bár mindkét nemnél előfordulhat a betegség, a nőknél gyakoribb.

• Bizonyos fertőzések

Könnyebben alakul ki autoimmun hepatitis herpesz simplex-, kanyaró- vagy Epstein-Barr vírussal történt fertőződés után, illetve hepatitis A-, B- és C-fertőzés után.

• Genetikai hajlam

Ha a családban már előfordult ilyen betegség, nagyobb az esély rá, hogy a leszármazottaknál is megjelenik.

• Meglévő autoimmun betegség

Azok a személyek, akiknek már van valamilyen autoimmun eredetű betegségük (például reumatoid arthritis, cöliákia, bizonyos pajzsmirigybetegségek), hajlamosabbak autoimmun májgyulladásra. 

Cél: a szövődmények elkerülése

- Az autoimmun májgyulladás kezelése elengedhetetlen, hiszen enélkül a májszövet károsodik, és kialakul az ún. májcirrhosis, májcirózis. A májzsugor vagy májcirrhosis egy krónikus betegség, ami gyakorlatilag a máj szerkezetében végbement heges változásra és gyulladásra utal. Azért nevezik májzsugornak, mert bár a heges szövet egyre nagyobb lesz, ezzel párhuzamosan a máj ép része folyamatosan zsugorodik. Komplikációként kialakulhat a hasvíz, a nyelőcsőben lévő vénák megvastagodása, és kialakulhat májelégtelenség, májdaganat is – hangsúlyozza dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus. - Éppen ezért a gondos diagnózis felállítása után mindenképpen kezelést kell elrendelni, amely legtöbbször szteroid tartalmú gyógyszereket foglal magában, de súlyos esetben akár a májátültetés is szükséges lehet.

Forrás: Hepatológiai Központ (www.hepatologiaikozpont.hu)