Az autoimmun hepatitis akkor következik be, amikor az immunrendszer a saját májsejtjei ellen fordul. Mivel a tünetek szinte betegenként változnak és kezdetben nem is mindig erősek, a diagnosztizálás sem feltétlenül egyszerű. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek okának ajánlatos utána járni.
Autoimmun hepatitis akkor alakul ki, amikor az immunrendszer – amelynek egészséges működés esetén a vírusok, baktériumok, más kórokozók ellen lép fel – a májat célozza meg. Ez a támadás eredményezhet egy krónikus gyulladást és komoly károsodást a májsejtekben. A folyamat okai nem egyértelműek, a kutatók a genetikai okokat és a környezeti tényezőket (elsősorban bizonyos gyógyszereket, drogokat) egyaránt felelőssé teszik a betegség kialakulásáért. A betegségnek két típusa ismert. A gyakoribb 1-es típus bármikor kialakulhat és a betegek felének már van valamilyen autoimmun betegsége. A 2-es típusú autoimmun hepatitis gyerekeknél és fiataloknál jelenik meg elsősorban, és bár kisebb arányban, de ennél is előfordulhat más autoimmun kísérőbetegség.
A korai felismerést megnehezítheti, hogy az autoimmun májgyulladás tünetei személyeként változhatnak, sokaknál kezdetben nem is mutatkozik tünet, illetve, ami mégis, az gyakran teljesen általános. Amire fel kell figyelni:
Mivel nem mindenkinél jelentkezik minden tünet, főként a kezdeti stádiumban nem, ezért akkor is érdemes orvoshoz fordulni, ha csak néhány panaszt azonosítunk magunkon.
Az autoimmun májgyulladás rizikófaktorai sajnos döntő részben nem befolyásolhatók, de mindenképpen érdemes tisztában lenni velük, elsősorban az időben történő felismerés miatt.
Női nemBár mindkét nemnél előfordulhat a betegség, a nőknél gyakoribb.
Könnyebben alakul ki autoimmun hepatitis herpesz simplex-, kanyaró- vagy Epstein-Barr vírussal történt fertőződés után, illetve hepatitis A-, B- és C-fertőzés után.
Ha a családban már előfordult ilyen betegség, nagyobb az esély rá, hogy a leszármazottaknál is megjelenik.
Azok a személyek, akiknek már van valamilyen autoimmun eredetű betegségük (például reumatoid arthritis, cöliákia, bizonyos pajzsmirigybetegségek), hajlamosabbak autoimmun májgyulladásra.
- Az autoimmun májgyulladás kezelése elengedhetetlen, hiszen enélkül a májszövet károsodik, és kialakul az ún. májcirrhosis, májcirózis. A májzsugor vagy májcirrhosis egy krónikus betegség, ami gyakorlatilag a máj szerkezetében végbement heges változásra és gyulladásra utal. Azért nevezik májzsugornak, mert bár a heges szövet egyre nagyobb lesz, ezzel párhuzamosan a máj ép része folyamatosan zsugorodik. Komplikációként kialakulhat a hasvíz, a nyelőcsőben lévő vénák megvastagodása, és kialakulhat májelégtelenség, májdaganat is – hangsúlyozza dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus. - Éppen ezért a gondos diagnózis felállítása után mindenképpen kezelést kell elrendelni, amely legtöbbször szteroid tartalmú gyógyszereket foglal magában, de súlyos esetben akár a májátültetés is szükséges lehet.
Forrás: Hepatológiai Központ (www.hepatologiaikozpont.hu)
Ellátás:
Kizárólag felnőtt (18 éves kor feletti) ellátás.
Májszerkezeti vizsgálat 15 kg testsúlyt meghaladó gyermekek esetében is.
Rendelés típusa:
További véleményekNagyon meg vagyok elégedve Dr. Németh Aliz Doktornővel. A problémámat nagyon alaposan körbejárta és fel is állította a kezelési tervet. Mindenkinek szívből ajánlom!
A zsírmáj betegségnek két típusa közül a nem-alkoholos zsírmáj az, amelynek elsődleges rizikófaktora az elhízás, ebből következően pedig kezelésének alapja a megfelelő étrend. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus segít az alapok
A nem-alkoholos zsírmáj olyan betegség, amely elsősorban túlsúlyos és elhízott embereket veszélyeztet, de dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus szerint megfelelő étrenddel és szükség esetén orvosi segítséggel kezelhető.
