Májmegnagyobbodás vagy májzsugor - mi a különbség?

A májmegnagyobbodás okai

A májmegnagyobbodás alattomos betegség lehet, ugyanis sok esetben nem jár tünettel, illetve legfeljebb olyan panaszokat okoz, amelyeket könnyű másnak betudni, mint például a puffadás, a fáradékonyság, esetleg egy jobboldali hasi fájdalom. Idővel azonban – és ez akár évtizedeket is jelenthet – jellegzetesebbé válnak a panaszok, főként idősebb betegeknél figyelhető meg a hasvíz, a sárgaság, az erősebb fájdalom.
Bizonyos betegségek okozhat májmegnagyobbodást, többek közt a limfóma, a leukémia, a mononukleózis, egyes fertőzések, az epeproblémák, és természetesen a májbetegségek, mint a hepatitiszek, a májgyulladás vagy a zsírmáj. Ezen kívül az életmódnak is nagy szerepe van a májmegnagyobbodás kialakulásában, hiszen az elhízás, az alkoholfogyasztás, és egyes gyógyszerek, étrend-kiegészítők is állhatnak a jelenség mögött.
Aki májmegnagyobbodásra gyanakszik, vagy éppen olyan betegsége van, olyan életmódbeli kockázattal rendelkezik, amely növeli a rizikót, hepatológushoz kell, hogy forduljon. A kivizsgálás során a fizikai vizsgálat mellett a laborértékek meghatározása és a hasi ultrahang is fontos, bár amennyiben ez nem elegendő, májbiopsziára is szükség lehet.  Ha zsírmáj okozza a betegséget, annak vizsgálata és a végbement változások monitorozása a fájdalmatlan máj szerkezeti vizsgálattal megoldható.

Így alakulhat ki a májzsugor

A májzsugor vagy májcirrhosis egy krónikus betegség, ami gyakorlatilag a máj szerkezetében végbement heges változásra és gyulladásra utal. Azért nevezik májzsugornak, mert bár a heges szövet egyre nagyobb lesz (sokszor kézzel kitapintható), ezzel párhuzamosan a máj ép része folyamatosan zsugorodik. A májmegnagyobbodáshoz hasonlóan ebben az esetben is igaz, hogy kezdetben csak általános tünetek jelentkeznek. Puffadás, emésztési zavar, fogyás, hasmenés, izomgyengeség, fertőzésekre való fogékonyság esetén nem feltétlenül gondolunk májzsugorra. Azok már feltűnőbb jelek, amikor sárgaság, pókhálóerek mutatkoznak a bőrön, kimaradhat a menstruáció is. A betegség előrehaladásával ödéma jelenhet meg a bokánál, hasűri folyadék halmozódik fel, kialakul a vérzékenység. A későbbi feledékenység, a koncentrációs- és alvászavarok szintén a betegség számlájára írhatók. Végső soron több súlyos szövődmény is kialakulhat, a nyelőcsővérzés és a májdaganat is életveszélyes lehet.
A májzsugor kiváltó okai három nagy csoportba sorolhatók. Az első a máj közvetlen károsodása, gyulladása (ezt okozhatja például alkoholfüggőség, hepatitiszek, autoimmun májgyulladás), a második az epe-ellátás zavara (amit okozhat például epeúti hegesedés, elzáródás, gyulladás), a harmadik ok pedig az öröklött betegségeket jelenti, amelyek jóval ritkábban fordulnak elő. A diagnózis ebben az esetben is fizikális vizsgálatra, laborleletre és szükség esetén szövettani vizsgálatra épül. 

Mi történik a diagnózis után?

- Ha megszületik egy diagnózis, az is világossá válik, mit lehet, és mit kell tenni – ismerteti dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ belgyógyásza, hepatológus.- Ha májmegnagyobbodásról van szó, és azt betegség okozza, természetesen kezelni kell azt. Amennyiben alkoholfogyasztás okozta a májbetegséget, nagyon fontos a leszokást támogatni, hiszen a májsejtek pusztulását meg kell állítani, amíg lehet. Ha elhízás vezet a megnagyobbodáshoz, életváltást szükséges bevezetni, amit nyilván nem könnyű megvalósítani, Szerencsére ma már elérhető életmód orvosi segítség is, amelynek keretében a szakorvoson túl életmódorvos, dietetikus és mozgásterapeuta dolgozzák ki és felügyelik a szükséges változásokat. A májzsugor sajnos visszafordíthatatlan állapotot okoz, a megfelelő gyógyszeres kezeléssel és életvitellel azonban megelőzhetők lehetnek a súlyos szövődmények.

Forrás: Hepatológiai Központ (www.hepatologiaikozpont.hu)