A kezelés mellett fontos ismerni a reflux rizikófaktorait

Kellemetlen szájszagot és égő érzést is okozhat a reflux

Refluxról akkor beszélünk, ha a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, sőt, akár a garatba, szájüregbe is felkerül. A betegséget a szakirodalom álarcos fojtogatónak is nevezi, ugyanis gyakran bújik más betegségek (például szívbetegségek) tünetei mögé. A reflux leggyakoribb tünetei:

• Gyomorégés, amit rossz szájíz, szájüregi égés és kellemetlen szájszag is kísér.
• A savas felböfögés során az emésztőnedvekkel kevert gyomortartalom csípős ízt okoz, köhögésre ingerel, és nyelési nehézségeket okozhat.
• Az égő érzés a mellkas középvonalában jelentkezik, a gyomorszájtól egészen a torokig tarthat, kisugározhat a nyak, az áll, a karok és a lapocka felé is.
• Súlyosabb esetben mellkasi fájdalom is kialakulhat szövődményként, ami a szívinfarktushoz hasonló fájdalmat is okozhat.

Kik a veszélyeztetettek a reflux szempontjából?

Egy-egy refluxos epizód bárkivel előfordulhat, aki például túl sokat, túl fűszereset vagy túl gyorsan eszik. Ha azonban heti kettőnél többször jelentkeznek a tünetek, érdemes orvoshoz fordulni, és kideríteni, valóban reflux okozza-e azokat. Vannak bizonyos csoportok, akiknél nagyobb kockázata van a reflux kialakulásának. Ezek:

• a túlsúllyal, elhízással élők,
• a várandós nők,
• akiknek valamilyen kötőszöveti rendellenességük van,
• akiknek rekeszsérvük van.

A fenti rizikócsoportokról azért érdemes tudni, mert tünetek esetén minél előbb orvosi segítséget lehet kérni, valamint túlsúly esetén életmódváltással csökkenteni is lehet a refluxos panaszokat, illetve akár meg is előzhető a betegség kialakulása. Ezeken kívül számos, életmóddal jó eséllyel befolyásolható kockázati tényező is ismert. Többek közt az alábbiak:

• dohányzás,
• nagy étkezések,
• lefekvés előtti étkezés,
• sült, zsíros ételek gyakori fogyasztása,
• kávé- és teafogyasztás,
• alkoholfogyasztás,
• bizonyos nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek használata.

Hogyan segíthet az orvos reflux esetén?

- A reflux kezelésének nem csak az a célja, hogy a páciens megszabaduljon a kellemetlen tünetektől, de az is, hogy megelőzhető legyen az állapotromlás, csökkenjen a nyelőcsőfekély és – daganat kockázata. Az orvosi segítség mellett azonban az életmódváltás is fontos, erről minden esetben felvilágosítjuk a beteget, konkrét tanácsokkal szolgálva – hangsúlyozza dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ belgyógyásza, hepatológus, gasztroenterológus. - Súlyosabb esetben elrendelhetünk gyógyszeres kezelést is, szóba jöhetnek például savlekötők, H2 receptor blokkolók, protonpumpa gátlók és prokinetikus gyógyszerek – szigorúan az orvos által rendelt szabályok szerint.
Németh doktornő arra is felhívja a figyelmet, hogy a vény nélkül kapható savlekötők a panaszokat gyakran mérséklik, vagy átmenetileg meg is szüntetik, de a nyálkahártya károsodását, és így a betegség előrehaladását nem akadályozzák meg. Ezért, ha valaki tartósan szedi őket orvosi ellenőrzés nélkül, az késleltetheti a helyes diagnózis felállítását.

Forrás: Hepatológiai Központ (www.hepatologiaikozpont.hu)