Reggelente még kellemetlen panaszok nélkül ébred, de délutántól már fáj és erősen feszül a hasa, gázok gyötrik, esetleg hasmenéssel vagy éppen székrekedéssel küzd? Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ gasztroenterológusa, hepatológus szerint ezek a panaszok utalhatnak akár SIBO-ra, vagyis kontaminált vékonybél szindrómára is, amelyet viszonylag könnyű kivizsgálni.
A SIBO, vagyis a kontaminált vékonybél szindróma megnevezés arra utal, hogy a vastagbélben élő baktériumok visszajutnak a vékonybélbe. Ezek a baktériumok pedig a vastagbélben hasznosak ugyan, de a vékonybélben már károsak. Ennek a kontaminálódásnak, vagyis szennyeződésnek tudható be számos olyan emésztőrendszeri tünet, mint a puffadás, az alhasi fájdalom, feszülés, fokozott gázképződés, hasmenés vagy székrekedés. Emellett jóval ritkábban, de előfordulhat sürgető székletürítési késztetés, hányinger, hányás.
- Az egyik jellegzetessége ezeknek a panaszoknak, hogy étkezés után egy-másfél órával jelentkeznek, főként délután, este, éjszaka jelentkeznek, ugyanis reggelre a vékonybél „megtisztul” ezektől a baktériumoktól. Ez is lehet az oka, hogy néhányan halogatják a kivizsgálást, hiszen nincsenek állandóan jelenlévő tünetek – hangsúlyozza Németh doktornő. – Holott a kivizsgálás, a diagnosztizálás nagyon egyszerű és célratörő.
- A kontaminált vékonybél szindróma diagnosztizálása azért is fontos, hogy elkülönítsük más betegségektől, elsősorban a hasonló tüneteket produkáló IBS-től, vagyis az irritábilis bél szindrómától. Ugyan mindkettő olyan funkcionális betegség, amely mögött nincs szervi eltérés, mégis fontos tudni, pontosan mi okozza a panaszokat - ismerteti dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ gasztroenterológusa, hepatológus.
A SIBO-t egy nagyon konkrét teszttel lehet igazolni, az úgynevezett laktulóz kilégzési teszttel. Maga a vizsgálat közel 3 órát vesz igénybe, tehát rá kell szánni az időt, és az is nagyon fontos, hogy csak éhgyomorra végezhető, még a vízivást és a fogmosást is ki kell hagyni a vizsgálat reggelén. A páciens tehát ilyen előkészítés után megiszik egy pohár laktulózzal elkevert vizet, amely előtt elvégez egy egyszerű kilégzéses tesztet, vagyis belefúj egy szondába. Ezt a tesztet a víz elfogyasztása után 20 percenként megismétli. A módszer alapját az képezi, hogy hidrogén gáz a szervezetben csak a szénhidrátok bélbaktériumok által végzett erjesztése révén keletkezik, így ezzel tulajdonképpen a vékonybélbe jutott, vastagbél baktériumok által előidézett erjedéses folyamatok létét lehet igazolni. Tehát egyrészt a kapott számértékek, másrészt a páciens szubjektív panaszai, főként a puffadás, hasfájás, esetleg hasmenés igazolhatják a SIBO diagnózisát.
- Ha diagnosztizálható a kontaminált vékonybél szindróma, az esetek döntő többségében antibiotikumos kezelésre van szükség. Ugyanis célunk, hogy a vékonybélbe került, ott ártalmas baktériumokat elpusztítsuk. Ez a kezelés általában már jelentősen visszaszorítja, esetleg teljesen meg is szünteti a tüneteket. A nagyon célzott antibiotikumkúra után javasolni szoktunk pre- és probiotikumokat is, illetve egy néhány hónapig tartó diétát, amelynek alapja leginkább a FODMAP étrendre épül, de nem feltétlenül szükséges minden esetben azokat az igen kemény megszorításokat alkalmazni, amelyet az előír – ismerteti Németh doktornő. - Ugyanakkor néhány esetben előfordulhat, hogy szervi elváltozás, leggyakrabban divertikulitisz vagy sipoly okozza a panaszokat, ezeket szükség szerint műtéttel lehet megszüntetni. Mindenképpen érdemes tehát a kontaminált vékonybél szindrómát kezelni, hiszen a tünetek jelentősen befolyásolhatják a mindennapokat, szinte állandó kellemetlenséget okozva.
Forrás: Hepatológiai Központ (www.hepatologiaikozpont.hu)
Májat érintő problémák kezelése:
Gasztroenterológiai problémák kezelése:
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5.em.
Telefonszám: +36 30 141 4240
További véleményekA doktornő végre komolyan vette a problémámat és kiderítette, hogy epés reflux okozta a panaszaimat. Nagyon sokat köszönhetek neki. Végül örülök, hogy nem adtam fel a keresést. :)
A vérből elemzett májfunkciós tesztek a máj egészségéről, működéséről szolgálnak fontos információkkal. Mikor lehet szükséges vagy ajánlott ellenőriztetni ezeket? Mit jelentenek a megnevezések a laborleletekben? Mi a teendő, ha „csillagos” eredményt látunk a leletben? Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus összegezte a fontos tudnivalókat.
A hepatológusok közt közismert, hogy a nem alkohol zsírmájbetegség (angol betűszóval NAFLD) a leggyakoribb krónikus májbetegség a világon. Néhány éve azonban vita folyik a szakmában az elnevezésről, hivatalosan ugyanis az alkohol szó szerepeltetését stigmatizálónak tartják, ezért korrekt megnevezésként a metabolikus diszfunkcióval asszociált zsírmájbetegség (MAFLD) kifejezést javasolták. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus arról beszélt, milyen feltételek meglétekor lehet zsírmájbetegségről beszélni, és milyen szerepe van a diagnosztizálásban a fájdalmatlan máj szerkezeti vizsgálatnak.