Epepangás vagy kolesztázis akkor fordul elő, amikor az epe elfolyása valami miatt akadályozottá válik a máj és a patkóbél között. A sokszor feltűnő tünetekkel járó betegség kezelésének fontosságára dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus hívta fel a figyelmet.
Mammut 2 - 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. (5. emelet)
Az epe a máj (és részben az epecsatorna) által termelt folyadék, amely a táplálék, elsősorban a zsírok emésztéséhez és a vízben nem jól oldódó anyagok kiválasztásához nélkülözhetetlen. Tehát a szabad folyása feltétlenül fontos, de bizonyos esetekben gátolttá válhat.
Az epe elfolyását olyan májon belüli okok akadályozhatják, mint egyes betegségek, fertőzések, droghasználat, genetikai okok és terhességben is előfordulhat hormonális ok miatt kialakuló epepangás, ami feltétlenül kezelést igényel a vetélés veszélye miatt. Külső okai is lehetnek a jelenségnek, amikor valamilyen fizikai ok miatt nem tud elfolyni az epe. Ilyen gát lehet például egy ciszta, egy tumor, bár leggyakrabban az epekő. Ugyancsak a külső okokhoz sorolható a hasnyálmirigy gyulladás.
Számos olyan betegség és gyógyszer ismert, amelyek növelik az epepangás kockázatát. A betegségek közé tartoznak például a bakteriális fertőzések, az olyan vírusfertőzések, mint a HIV, a hepatitisz vagy a cytomegalovírus okozta fertőzés, bizonyos autoimmun betegségek (például elsődleges biliáris cirrhosis), genetikai rendellenességek és azok a daganatos betegségek, amelyek például a májat és a hasnyálmirigyet érintik.
A gyógyszerek kapcsán azt érdemes tudni, hogy bizonyos szereket nehezebben bont le a máj, mint másokat, azért nagyon körültekintően szabad csak alkalmazni azokat. Ide sorolhatók többek közt egyes antibiotikumok, az anabolikus szteroidok, néhány nem-szteroid gyulladáscsökkentő, az orális fogamzásgátlók, bizonyos epilepszia gyógyszerek, a gomba-, mikrobaellenes szerek és egyes antipszichotikumok. Ez nem azt jelenti, hogy ezek veszélyes gyógyszerek lennének, de szedésükről egyeztetni kell a kezelőorvossal és szigorúan be kell tartani a rájuk vonatkozó előírásokat.
Bármi is okozza az epepangást, feltűnő jelei lehetnek a problémának:
Ugyanakkor nem mindenkinél jelentkeznek tünetek, különösen a krónikus epepangás maradhat tünetmentes.
- Ha a tünetek alapján vagy a kórtörténet miatt epepangásra gyanakszunk, laborvizsgálatokkal és ultrahanggal, esetleg MRI-vel meggyőződhetünk a diagnózis pontosságáról. Az eredményekből az is kiderülhet, pontosan mi okozza az epe elfolyásának akadályozottságát. Sok esetben ez egyszerűen kezelhető, például bizonyos gyógyszerek elhagyásával vagy felváltásával, illetve például epekő esetén műtéttel – hangsúlyozza dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus. – A kezelés még akkor is szükséges, ha nem okoz súlyos tüneteket az epepangás, ugyanis hosszútávon az epehiány a D-vitamin, a K-vitamin és a kalcium felszívódását is gátolja. Ez pedig hozzájárulhat az izomgörcsök, a csonttörések, a véralvadási zavarok, vérzékenység kialakulásához. A megelőzés ezen betegség esetén a kockázatok minimalizálására vonatkozik, és főként azt jelenti, hogy óvakodni kell az intravénás droghasználattól, a rendszeres alkoholfogyasztástól és bizonyos esetekben a hepatitisz elleni oltás is fontos lehet.
Forrás: Hepatológiai Központ (www.hepatologiaikozpont.hu)
Májat érintő problémák kezelése:
Gasztroenterológiai problémák kezelése:
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5.em.
Telefonszám: +36 30 141 4240
További véleményekSok szakorvosnál voltam már, de eddig nem jöttek rá arra, hogy mi okozza a hasi panaszaimat (puffadás, görcs). Németh Aliz doktornő nagyfokú empátiával segítette a gyógyulásomat. Nagyon köszönöm!
A vérből elemzett májfunkciós tesztek a máj egészségéről, működéséről szolgálnak fontos információkkal. Mikor lehet szükséges vagy ajánlott ellenőriztetni ezeket? Mit jelentenek a megnevezések a laborleletekben? Mi a teendő, ha „csillagos” eredményt látunk a leletben? Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus összegezte a fontos tudnivalókat.
A hepatológusok közt közismert, hogy a nem alkohol zsírmájbetegség (angol betűszóval NAFLD) a leggyakoribb krónikus májbetegség a világon. Néhány éve azonban vita folyik a szakmában az elnevezésről, hivatalosan ugyanis az alkohol szó szerepeltetését stigmatizálónak tartják, ezért korrekt megnevezésként a metabolikus diszfunkcióval asszociált zsírmájbetegség (MAFLD) kifejezést javasolták. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus arról beszélt, milyen feltételek meglétekor lehet zsírmájbetegségről beszélni, és milyen szerepe van a diagnosztizálásban a fájdalmatlan máj szerkezeti vizsgálatnak.