Bajt jelez-e az egy hétnél tovább tartó hasmenés?

Bajt jelez-e az egy hétnél tovább tartó hasmenés?

Dr. Németh Aliz Módosítva: 2021.11.03 11:51

A hasmenésnek az esetek többségében valami egyértelmű, banális oka van, ami néhány nap alatt rendeződik. De vajon betegséget jelez, hogy több, mint egy hétig jelen van? Dr. Németh Alízt, a Hepatológiai Központ gasztroenterológusát, hepatológust kérdeztük a témáról.

Mennyi ideig tart egy „ártatlan” hasmenés?

Hasmenésről akkor beszélünk, ha híg, esetleg folyékony széklet jelentkezik naponta legalább háromszor. Időtartam szerint három kategória létezik:

  • Akut hasmenés: 1-2 napig tart és kezelés nélkül elmúlik.
  • Tartós (perzisztáló) hasmenés: 2-4 hétig tart.
  • Krónikus hasmenés: Állandó – esetleg vissza-visszatérő – hasmenés, ami tovább tart 4 hétnél.

A tartós hasmenés okát gasztroenterológus vizsgálhatja ki.Az akut hasmenés általában vírusfertőzés miatt alakul ki, és ez esetben nagyon sokszor más tünetek is kísérik, mint például hányás, hasmenés, fejfájás, láz, hidegrázás. 
A tartós hasmenés okai közt szintén gyakori a fertőzés, ami lehet vírusos (pl. Rotavírus), bakteriális (pl. Salmonella) vagy parazita által terjesztett.  Fertőző ágenstől függően ezek a fertőzések terjedhetnek köhögéssel, tüsszentéssel, fertőzött felület érintésével (elsősorban a vírusok), illetve szennyezett víz és élelmiszer által (főként a baktériumok és paraziták). Ebbe a csoportba tartozik az ún. utazók hasmenése, amely tipikusan azoknál alakul ki, akik nem megfelelő higiéniájú helyre utazván találkoznak kórokozókkal szennyezett vízzel, étellel. Ebből a fajta hasmenésből néhány esetben krónikus probléma is válhat. Ugyancsak tartós hasmenés alakulhat ki gyógyszer mellékhatások miatt, ilyen panaszt okozhatnak például egyes antibiotikumok, magas vérnyomás gyógyszerek.
A krónikus, vagyis 4 hétnél hosszabb jelen lévő hasmenés hátterében is megtalálhatóak fertőzések – különösen, ha nem kezelték azokat. Előfordulhat, hogy a fertőzés után valaki azt tapasztalja, hogy emésztési problémái vannak a fehérjék és szénhidrátok fogyasztásakor – ez fenntarthatja a hasmenést. Egyre gyakrabban mutatható ki étel allergia és intolerancia a krónikus hasmenés mögött. A két jelenséget fontos elkülöníteni, ebben a gasztroenterológus diagnózisa az iránymutató. (Az allergia általában heveny tüneteket okoz, míg az intolerancia többnyire „csak” emésztési gondokkal, hasfájással, puffadással jár.) Ezeken kívül emésztőszervi betegségek gyakori tünete is lehet a hasmenés, így például irritábilis bél szindrómáé, kontaminált vékonybél szindrómáé, cöliákiáé, és a bél gyulladásos betegségeié (pl. fekélyes vastagbél gyulladás, Crohn betegség). Ugyancsak krónikus hasmenés jelentkezhet hasi műtétek és hosszú távú antibiotikum szedés következtében.

A hasmenés házi kezelése

Mindenki előtt ismert, hogy banális hasmenés esetén elsősorban diétázni kell, könnyen emészthető ételekkel, mint rizs, pirítós, banán és almapüré, kis mennyiségű száraz, fehér hús, esetleg sós kekszek. Minden olyan étel kerülendő, ami fokozza a panaszokat, a tejtermékektől az alkoholig. Emellett sok folyadékot szükséges fogyasztani a kiszáradás elkerülése miatt. Ideális a tiszta víz, az ízesítetlen tea, esetleg az alacsony cukortartalmú sportitalok. Bizonyos esetekben szükség lehet vény nélküli szerekre is, ezek kiválasztásában a gyógyszerészek tudnak segíteni.

A tartós és a krónikus hasmenés okát tisztázni kell

Puffadás, fogyás, hasmenés, hasfájás esetén fontos a kivizsgálás.- Ha valakinek hetekig tartó hasmenése van, azzal mindenképpen foglalkozni kell – hangsúlyozza dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ gasztroenterológusa, hepatológus. - Ha a vizsgálatok során fertőzéses eredetet diagnosztizálunk, elrendelhetünk antibiotikumot, esetleg paraziták ellen ható gyógyszert. Az étel allergia és étel intolerancia vizsgálata nem mindig könnyű, de sokat segít, ha a beteg naplószerűen feljegyzi, mikor mit fogyasztott és arra hogyan reagált. Természetesen erre különböző modern tesztek is elérhetők, amelyek igen nagy pontossággal képesek kimutatni a panaszok forrását. Az emésztési problémák kezelése mindig az okoktól függ. Van, amikor elég csak bizonyos étkezési megszorításokat bevezetni, de sok esetben gyógyszeres kezelés szükséges, bizonyos súlyos esetekben pedig akár műtét jelenthet megoldást.
Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha valakinek túl erős vagy egy hétnél tovább tartó hasmenése van, és ha más tünetek is kapcsolódnak a panaszhoz. Ezek lehetnek akutak, mint a láz, a hányás, és lehetnek olyan tartós problémák is, mint a hasfájás, feszülés, puffadás, levertség, fogyás, vagy bármilyen más, szokatlan emésztési tünet.

Forrás: Hepatológiai Központ (www.hepatologiaikozpont.hu)

Téma szakértője

  • Dr. Németh Aliz

    • hepatológus, gasztroenterológus
  • Specialitások:

    Májat érintő problémák kezelése:

    • máj szerkezeti vizsgálat
    • alkoholos májbetegségek
    • alkoholos és nem alkoholos zsírmáj
    • májmegnagyobbodás, krónikus vírusos májbetegségek
    • akut májgyulladás, immun-, anyagcserezavar okozta májbetegségek

     

    Gasztroenterológiai problémák kezelése:

    • epés refluxbetegség, epehólyag működési zavara
    • hasnyálmirigy betegségek
    • puffadás, hasi fájdalmak, felszívódási zavarok
    • széklet változások

     

    Rendelés típusa:

    • személyes, rendelői vizit
    • kizárólag felnőtt (18 éves kor feletti) ellátás
    • kizárólag magyar nyelvű ellátás
    • májszerkezeti vizsgálat 15 kg testsúlyt meghaladó gyermekek esetében is

     

    Rendelés helye: Mammut II. 5.em. 

    Telefonszám:  +36 30 141 4240

     

    Online bejelentkezés

Orvos válaszol

Üdvözlöm Doktornő!

Érdeklődnék, hogy gyermeken is végez ilyen vizsgálatot?

Üdvözlettel: Tamás

Dr. Németh Aliz
Dr. Németh Aliz hepatológus, gasztroenterológus
Kedves Tamás!

Májszerkezeti vizsgálat gyermekek esetében is elvégezhető, viszont 15 kg testsúly fölött.

Üdvözlettel:
Dr. Németh Aliz

Páciensek mondták

Figyelmes és partner a gyógyulásban

Teljes mértékben elégedett vagyok a doktornő figyelmével, segítőkészségével, szakmai tudásával, de leginkább azzal a figyelemmel, empátiával, mellyel ritkán találkozom az egészségügyben. Azt éreztem, hogy az orvos nem egy hierarchiában felettem álló személy, hanem partner a gyógyulásomban, ezt nem szoktam érezni. Nem kioktat, hanem megért. Nem földbe döngöl, hanem bátorít. Bárcsak több hasonló személyiséggel találkoznék.

További vélemények

Hírek

Miről árulkodnak a májfunkció eredmények a laborleletben?

A vérből elemzett májfunkciós tesztek a máj egészségéről, működéséről szolgálnak fontos információkkal. Mikor lehet szükséges vagy ajánlott ellenőriztetni ezeket? Mit jelentenek a megnevezések a laborleletekben? Mi a teendő, ha „csillagos” eredményt látunk a leletben? Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus összegezte a fontos tudnivalókat.

NAFLD-ból MAFLD - mindenképp a zsírmáj betegségről van szó

A hepatológusok közt közismert, hogy a nem alkohol zsírmájbetegség (angol betűszóval NAFLD) a leggyakoribb krónikus májbetegség a világon. Néhány éve azonban vita folyik a szakmában az elnevezésről, hivatalosan ugyanis az alkohol szó szerepeltetését stigmatizálónak tartják, ezért korrekt megnevezésként a metabolikus diszfunkcióval asszociált zsírmájbetegség (MAFLD) kifejezést javasolták. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus arról beszélt, milyen feltételek meglétekor lehet zsírmájbetegségről beszélni, és milyen szerepe van a diagnosztizálásban a fájdalmatlan máj szerkezeti vizsgálatnak.

Az orvos válaszol

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK