Emelkedik a fertőző májgyulladás áldozatainak száma - segít a korai felismerés

Emelkedik a fertőző májgyulladás áldozatainak száma - segít a korai felismerés

Dr. Németh Aliz Módosítva: 2024.04.23 14:58

A WHO jelentéséből derült ki nemrégiben, hogy bár a diagnosztizált hepatitiszes betegek száma csökkent, a halálozások száma megugrott. A diagnosztizálás jobbára a megelőzést és oltást népszerűsítő kampányoknak tudható be az egészségügyi világszervezet szerint, a halálozások döntő része pedig a hepatitisz B típusának következménye. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológu arra hívta fel a figyelmet, mit lehet tenni saját biztonságunk érdekében.

Online Bejelentkezés

Dr. Németh Aliz

Mammut 2 - 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. (5. emelet)

Nagyrészt a hepatitisz B áll a végzetes kimenetel hátterében

A hepatitisz B vezet a legtöbb halálozáshoz.Megdöbbentő adatot hozott nyilvánosságra nemrégiben a WHO: míg 2019-ben 1,1 millióan haltak bele a hepatitisz különböző változataiba, 2022-ben ez a szám 1,3 millióra nőtt. A halálozások 83 százalékát a hepatitisz B okozza, 17 százalékért pedig a hepatitisz C felelős. A világon naponta a szervezet becslése szerint 6000 újabb fertőzés történik. Ehhez képest 2022 végéig a krónikus májgyulladás (hepatitisz) B típusában szenvedőknek mindössze 12 százalékát sikerült diagnosztizálni, és csupán 3 százalék kapott megfelelő kezelést. A C-típusban érintettek 25 százaléka részesült kezelésben. Ez azt jelenti, hogy a betegek döntő része nem tudja, vagy legalábbis nincs arról orvosi diagnózisa, hogy fertőzött, és csak elenyésző részük jut el a kezelésig. A késői diagnózis és a kezelés pedig természetszerűleg súlyosbítja a kilátásokat.

Mit kell tudni a hepatitisz B-ről és C-ről?

Hepatitisz B

A hepatitisz B vírus okozza ezt a megbetegedést, ami ellen oltással lehet védekezni. Két formája ismert: az akut és a krónikus májgyulladás, ez utóbbi vezethet májzsugorhoz és májrákhoz is, sok esetben mégsem jár tünettel – ez pedig megnehezíti a korai felismerést. Fertőzött vérrel, vérkészítménnyel, szennyezett tűvel, orvosi eszközökkel, esetleg méhen belül és szexuális úton terjed. Ha egyszer bekerült, a vírus nem tűnik el a szervezetből, de az immunrendszer megakadályozza, hogy aktív maradjon a betegség. A vírus tehát „megbújik” a májsejtekben, immunsejtekben, és ha a szervezet legyengül valami miatt (például egészségtelen életmód, alkohol, dohányzás, elhízás, bizonyos gyógyszerek vagy kemoterápia miatt), aktiválódik. A máj szerkezetének kötőszövetesen történő átalakulása nélkül is okozhat májrákot. Hazánkban 2 törzskönyvezett oltóanyag kapható. Az alapimmunizálás mindkét oltóanyagnál 3 oltásból áll gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt, de 11-15 éves kor között 2 adag elegendő a felnőtt adagból.

Hepatitisz C

Ugyanúgy terjed, mint a B vírus, de ebben az esetben nem annyira jellemző a szexuális úton való fertőződés. Gyakori viszont a droghasználóknál, fertőzött tű közös használatával. Az új generációs antivirális szerekkel közel 100 százalékban gyógyítható. Védőoltás egyelőre nincs ellene.

Mit kell tenni, ha fertőzésre gyanakszunk?

A hepatitisz kimutatásához laborvizsgálat szükséges.- Ha valaki úgy véli, hogy valamilyen módon kapcsolatba kerülhetett a hepatitisz vírussal, mindenképpen érdemes kivizsgáltatnia magát. Ugyancsak kivizsgálásra van szükség, ha olyan tünetek jelentkeznek, mint a láz, a hányinger, hányás, az étvágytalanság, az alhasi fájdalom, az ízületi fájdalom, a sötét vizelet, a világos széklet, a hasmenés, a fáradtság, és a bőr vagy a szemfehérje sárgasága. Természetesen nem feltétlenül jelentkezik mindegyik tünet mindenkinél, de már néhány panasz esetén is orvoshoz kell fordulni – hangsúlyozza dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus. – A hepatitisz fertőzés vérvizsgálattal igazolható, és a laboreredmények alapját tudjuk beazonosítani annak típusát, valamint azt, hogy akut vagy krónikus betegségről van-e szó. Ennek megfelelően kezdhetjük el a kezelést, amivel megelőzhető az esetleges súlyos, akár halálos szövődmény.

Forrás: Hepatológiai Központ (www.hepatologiaikozpont.hu)

 

Téma szakértője

  • Dr. Németh Aliz

    • hepatológus, gasztroenterológus
  • Specialitások:

    Májat érintő problémák kezelése:

    • máj szerkezeti vizsgálat
    • alkoholos májbetegségek
    • alkoholos és nem alkoholos zsírmáj
    • májmegnagyobbodás, krónikus vírusos májbetegségek
    • akut májgyulladás, immun-, anyagcserezavar okozta májbetegségek

     

    Gasztroenterológiai problémák kezelése:

    • epés refluxbetegség, epehólyag működési zavara
    • hasnyálmirigy betegségek
    • puffadás, hasi fájdalmak, felszívódási zavarok
    • széklet változások

     

    Rendelés típusa:

    • személyes, rendelői vizit
    • kizárólag felnőtt (18 éves kor feletti) ellátás
    • kizárólag magyar nyelvű ellátás
    • májszerkezeti vizsgálat 15 kg testsúlyt meghaladó gyermekek esetében is

     

    Rendelés helye: Mammut II. 5.em. 

    Telefonszám:  +36 30 141 4240

     

    Online bejelentkezés

Orvos válaszol

Üdvözlöm Doktornő!

Érdeklődnék, hogy gyermeken is végez ilyen vizsgálatot?

Üdvözlettel: Tamás

Dr. Németh Aliz
Dr. Németh Aliz hepatológus, gasztroenterológus
Kedves Tamás!

Májszerkezeti vizsgálat gyermekek esetében is elvégezhető, viszont 15 kg testsúly fölött.

Üdvözlettel:
Dr. Németh Aliz

Páciensek mondták

Empatikus

Sok szakorvosnál voltam már, de eddig nem jöttek rá arra, hogy mi okozza a hasi panaszaimat (puffadás, görcs). Németh Aliz doktornő nagyfokú empátiával segítette a gyógyulásomat. Nagyon köszönöm!

További vélemények

Hírek

Miről árulkodnak a májfunkció eredmények a laborleletben?

A vérből elemzett májfunkciós tesztek a máj egészségéről, működéséről szolgálnak fontos információkkal. Mikor lehet szükséges vagy ajánlott ellenőriztetni ezeket? Mit jelentenek a megnevezések a laborleletekben? Mi a teendő, ha „csillagos” eredményt látunk a leletben? Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus összegezte a fontos tudnivalókat.

NAFLD-ból MAFLD - mindenképp a zsírmáj betegségről van szó

A hepatológusok közt közismert, hogy a nem alkohol zsírmájbetegség (angol betűszóval NAFLD) a leggyakoribb krónikus májbetegség a világon. Néhány éve azonban vita folyik a szakmában az elnevezésről, hivatalosan ugyanis az alkohol szó szerepeltetését stigmatizálónak tartják, ezért korrekt megnevezésként a metabolikus diszfunkcióval asszociált zsírmájbetegség (MAFLD) kifejezést javasolták. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus arról beszélt, milyen feltételek meglétekor lehet zsírmájbetegségről beszélni, és milyen szerepe van a diagnosztizálásban a fájdalmatlan máj szerkezeti vizsgálatnak.

Az orvos válaszol

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK