Valódi sárgaság vagy álsárgaság érinti?

Online Bejelentkezés

+36 30 141 4240

Mammut 2 - 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. (5. emelet)

Nem minden sárgaság valódi – ez okozza az álsárgaságot

A sárgaság olyan tünet, amely meglehetősen egyértelműen jelentkezik a bőrön, a szemfehérjén és a nyálkahártyán. A bőr azonban nem csak kóros ok miatt sárgulhat be, hanem teljesen ártatlan ok is sárgásra, narancssárgásra színezheti azt – átmenetileg. Amikor ugyanis nagyobb mennyiségben fogyasztunk sárga színanyagot tartalmazó élelmiszert – elsősorban ilyen a sütőtök és a sárgarépa – kialakulhat úgynevezett álsárgaság is, ami teljesen veszélytelen jelenség. Azonban, ha nem múlik el a sárgaság, esetleg nem tudjuk ilyen élelmiszerhez kötni, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni a diagnosztizálás miatt.

Mi okozza a valódi sárgaságot?

- Valódi sárgaság esetén epefesték, vagyis bilirubin szaporodik fel és rakódik le a szövetekben. Ennek normál esetben nem lenne szabad így történnie, ugyanis az epefesték alapvetően a lépben szabadul fel a széteső vörsövértestekből, majd a májba juttatja azt a vérkeringés, ahonnan az epevezetékre kerül és a széklettel távozik a szervezetből. Ha azonban ez a folyamat valahol megreked, akadály jelentkezik valamelyik szakaszban, felszaporodik a bilirubin és kialakul a látható icterus, vagyis valódi sárgaság – mondja Németh doktornő.

A sárgaság 3 fő típusát lehet megkülönböztetni a keletkezés helye szerint.

• Máj előtti keletkezési hely

Ebben az esetben valami miatt nagyobb léptékű a vörösvérsejtek pusztulása, ami miatt megemelkedik a bilirubinszint. Az okot mindenképpen ki kell deríteni, de ilyen lehet többek közt a vérképzőszervi- és immunbetegség, a malária, a vírusfertőzések, a nagy szöveti vérzések, a műtétek, a transzfúzió. Ez a jelenség állhat egyes újszülöttek sárgasága mögött is.

• Máj eredetű okok

A májbetegségekről sokaknak először a sárgaság jut eszébe, és valóban igaz, hogy ez az egyik vezető tünet. A gyakori májgyulladás (a hepatitiszek különböző formái), a bakteriális fertőzések is okozhatnak sárgaságot. Ugyancsak okozhat sárgaságot az alkohol okozta májgyulladás és ennek talaján a májcirrózis. Az elzáródott epevezetéknek is tipikus tünete a sárgaság. Ilyenkor azt kell vizsgálni, mi zárja el az epevezetéket, hiszen lehet például epekő, daganat és egyes májbetegségek is. Bizonyos fájdalomcsillapítók, fogamzásgátlók, szteroidok, penicillin okozhatnak mellékhatásként májproblémákat, amelyek szintén sárgasággal járhatnak. Ugyancsak lehet ez a tünete az epepangásnak, a B12-vitamin hiányának is és ritkább állapotoknak is.

• Máj utáni keletkezési hely

A máj utáni típus az úgynevezett elzáródásos icterus, ami az epefeldolgozás zavarára utal. Epeúti rosszindulatú daganat, jóindulatú gyulladás, szűkület, hasnyálmirigy probléma éppúgy okozhat sárgaságot, mint a gyakori epekövesség és egyes ritka kórképek. Ez utóbbiak közt érdemes megemlíteni a Gilbert-kórt, ami nem ritka állapot, Európában a lakosság kb. 5%-át érinti. A kór elnevezés ellenére ez egy ártalmatlan állapot, ami a sárgaságon kívül esetleg ritkábban hasfájást okozhat, és nem igényel kezelést. Az érintetteknek azonban érdemes tisztában lenni azzal, hogy a sárgaság mértékét számos tényező befolyásolja, így elsősorban a fizikai fáradtság, a stressz és az éhség.

Ki kell deríteni, mi okozza a tünetet

- A sárgaság jól látható tünet, de mégis szükség van laborvizsgálatokra, hogy igazolni tudjuk az emelkedett bilirubin szintet. Ezután azt kell megtudni, mi okozza a sárgaságot. Olyan vizsgálatok jöhetnek szóba, mint a hasi ultrahang, a máj szerkezeti vizsgálat, ritkán a biopszia – ismerteti dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus. – A diagnózis után megkezdődhet a szükséges kezelés, ami azonban nem a tünetet, vagyis a sárgaságot célozza, hanem a kiváltó okot.

Forrás: Hepatológiai Központ (www.hepatologiaikozpont.hu)