Krónikus májbetegek tapasztalhatják meg azokat a tüneteket, amelyeket sokszor az általános rossz állapotnak tulajdonítanak, hiszen a fáradékonyság, a légszomj nem specifikus panaszok. Azonban, ha például az ajkak, körmök lilás elszíneződése és pókhálószerűen kirajzolódó éranyajegyek is megfigyelhetők, a szakorvos a hepatopulmonális szindróma irányában is elindítja a kivizsgálást. Ennek részleteiről és a kezelés lehetőségeiről beszélt dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus.
Mammut 2 - 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. (5. emelet)
Ez a bonyolult nevű tünetegyüttes, a hepatopulmonális szindróma a krónikus májbetegeket érintő panasz, amire a májbetegségen kívül a tüdőerek tágulata és az oxigenizációs zavar a jellemző. A kialakuló állapot pontos mechanizmusát még nem sikerült teljes mértékben feltárni, de nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy a májat és a tüdőt erek kötik össze, amelyek előrehaladott májbetegség esetén kitágulnak. Ezek a kitágult erek olyan szabálytalanná teszik a véráramlást, hogy a tüdőbe (sem) jut elég vér. A tüdő kitágult erei és a tüdőn belüli söntök vezethet végül a hipoxémiához, oxigénhiányos állapothoz. (Söntkeringésről akkor beszélünk, ha a keringéssel rendelkező alveolusban, vagyis léghólyagocskában nem történik gázcsere, vagyis az artériás vérnek alacsony az oxigéntartalma.)
A hepatopulmonális szindrómának nincsenek egyértelmű diagnosztikai jelei. Sőt, nincs kapcsolat a tünetek és a májbetegség súlyossága, oka, az egyéb szövődmények közt sem, ráadásul a szindróma nem csak krónikus, de akut májbetegségben, iszkémiás májkárosodás esetén is kialakulhat.
- Gondolhatnánk, hogy a légszomj, a fulladás mindenképpen specifikus tünet, de sajnos ez sem olyasmi, ami mindenképpen erre a szindrómára utal, ugyanis a májbetegek közel harmadánál krónikus tüdőbetegség is fennáll – mondja Németh doktornő. - Ugyanakkor azért vannak jelek, amelyek megléte esetén fontos a kivizsgálás.
- A szindróma és/vagy a portális hipertónia (tartósan magas vérnyomás a májkapu gyűjtőérben) jelei is lehetnek az alábbiak:
- Az alapos hepatológiai kivizsgálás mellett - ami akkor is nagyon fontos, ha már ismert a májbetegség -, érdemes elvégezni egy egyszerű, gyors véroxigénszint mérést, egy ujjra csiptethető eszközzel, és ha ez alacsony oxigénszintet mutat, el lehet indulni a további vizsgálatok felé – foglalja össze dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus. - Ha tüdőtágulás gyanakszunk, az vizsgálható a tüdő diffúziós kapacitásának szén-monoxidra való meghatározásával, más néven a CO-diffúziós méréssel, melyből a tüdő gázcserére alkalmas felületének nagyságát és állapotát lehet megbecsülni. Ennek az eredménye hepatopulmonális szindrómában mindig kóros – azonban aspecifikus, mivel egyéb betegségekben is eltérést jelezhet. Újabban javasolható lehet a kontrasztos sóoldattal végzett szívultrahangos vizsgálat.
Végső soron megszülethet a szindrómára vonatkozó diagnózis, ami alapján különféle gyógyszeres kezelések és oxigénterápia jöhetnek szóba. Ezt mielőbb érdemes megkezdeni, ugyanis, ha sokáig felfedezetlenül van jelen ez a tünetegyüttes, olyan rossz állapot alakulhat ki, amin csak a májátültetés segít, igaz, ez hosszabb távon is megoldhatja az egyébként visszafordíthatatlan helyzetet. A legfontosabb azonban a megelőzés, vagyis a májbetegségek rendszeres ellenőrzése és kezelése, az állapotromlás megakadályozása.
Forrás: Hepatológiai Központ (www.hepatologiaikozpont.hu)
Májat érintő problémák kezelése:
Gasztroenterológiai problémák kezelése:
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5.em.
Telefonszám: +36 30 141 4240
További véleményekDr. Németh Alíz figyelmességével, tettrekészségével és hozzáállásával nagyon meg voltam elégedve.
Magyarországon a zsírmáj népbetegségnek számít, becslések szerint a lakosság közel 30%-át, azaz csaknem 3 millió embert érint, ami összefügg a magas, 30%-os hazai elhízási aránnyal. A legnagyobb veszély abban rejlik, hogy a zsírmáj nagyon sokáig nem okoz panaszt, így rejtve maradhat mindaddig, amíg már súlyosabb állapot nem alakul ki. Dr. Németh Aliz, a Hepatológiai Központ – Prima Medica hepatológusa, gasztroenterológus ezért a korai jelekről beszélt és arra hívta fel a figyelmet, hogy egy egyszerű, fájdalmatlan máj szerkezeti vizsgálattal akár már a tünetmentes szakaszban fel lehet ismerni az állapotot.
A GLP-1 injekciókat legtöbben a testsúlycsökkentő hatásukról ismerik, bár eredeti céljuk a cukorbetegség kezelése volt. A használat során azonban kiderült, hogy ennél is többet tudnak: nem csak a szív-érrendszeri hatásaik pozitívak, de előnyös hatást gyakorolnak a májra is, elsősorban a zsírmáj betegség esetén. Hogy pontosan milyen hatásmechanizmusok mentén alakulhatnak ki ezek az kedvező változások, azt dr. Németh Aliz, a Hepatológiai Központ – Prima Medica hepatológusa, gasztroenterológus magyarázta el.