Mikor van szükség gyomortükrözésre?

Ilyen tünetek esetén lehet hasznos a gyomortükrözés

A gyomortükrözés olyan vizsgálat, amely során egy ruganyos csövet vezetnek le a gyomorba, amelynek végén egy kis fényforrás és egy kamera van, így a vizsgálatot végző orvos egy képernyőn „élőben” láthatja a vizsgált szerveket. Ez az eszköz alkalmas arra is, hogy kis „fogók” segítségével szövetmintát vegyen vele az orvos, amit később laborban elemeznek.
A gyomortükrözésre általában akkor kerül sor, ha a páciens panaszai olyan betegségekre utalhatnak, amelyekről más módon nem állítható fel biztos diagnózis. Tipikusan ilyen a gyomorfekély vagy a gyomorgyulladás (gastritis), illetve a daganatos betegségek gyanúja. Gyomortükrözést ajánlhat a gasztroenterológus az alábbi tünetek megléte esetén:

• krónikus vagy ki-kiújuló gyomorégés, hányinger, hányás,
• gyomorfájdalom,
• nyelési nehézség,
• fekete széklet vagy vér megjelenése a székletben,
• nyilvánvaló ok nélküli fogyás.

- Ezen kívül minden olyan esetben hasznos lehet a gasztroszkópia, amikor valamilyen okból gyomor- vagy nyombélfekélyre, esetleg daganatos betegségre gyanakszunk, illetve gyomorműtétek után van szükség a kontrollra – ismerteti Németh doktornő.

Hogyan kell felkészülni és hogyan zajlik a gyomortükrözés?

A gasztroszkópia elvégzése előtt az orvossal egyeztetni kell a szedett gyógyszerekről, ugyanis egyes szerek – elsősorban a véralvadásgátlók – elhagyására lehet szükség. A vizsgálat előtti este már csak keveset szabad enni, aznap pedig semmit, vagyis éhgyomorra kell érkezni a vizsgálatra és inni sem szabad előtte.
A vizsgálat maga 4-5 percig tart, és elvégezhető bódításban, altatásban is, de jellemzően elég, ha csak érzéstelenítővel befújják a torkot. Magát a csövet az orvos vezeti le a gyomorba, miközben a páciens a bal oldalán fekszik, és egy csutorát tart a szájában (ez a műanyag, nem kényelmetlen eszköz tartja nyitva a szájat). A páciens nyeléssel lesegíti a csövet, az orvos pedig a kamera által közvetített képet vizsgálva eljuttatja azt a gyomorba, amely - egy kis levegő befújása után – jól áttekinthetővé válik. Szükség esetén mintát is vesz a gyomorból, de ez teljesen fájdalmatlan. A vizsgálat végeztével ugyanezen az úton kihúzza a gasztroszkópot.
A gyomortükrözés valójában nem fájdalmas vizsgálat, de kellemetlennek mondható. A cső lenyelése öklendezéssel járhat, a levegő gyomorba fújása pedig böfögéssel. Megfelelő légvétellel, a higgadtság megőrzésével azonban a néhány perc teljesen kibírható.

Gyomorégésből lesz a fekély?

- A hasfájást, gyomorégést sokan a gyomorfekéllyel azonosítják, holott a fekélybetegségeknek csupán tizede gyomorfekély, a döntő többség nyombél- vagy patkóbélfekély. A nyombélfekély és a gyomorfekély oka a fokozott sav termelés, a szteroid, nem szteroid gyulladásgátlók / fájdalomcsillapítók, a Helicobacter Pylori fertőzés, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, a stressz, a savtermelő daganatok. Jó tudni, hogy a nyombélfekélyből nem alakul ki daganatos megbetegedés, és a gyomorfekélynél is csak 0,5 százalékban lehet rosszindulatú szöveti elváltozás. Ennek kizárása végett és az állapot pontos felmérése miatt fontos a gyomortükrözés elvégzése, a szövettani mintavétel, gyomorfekély esetén 3-6 hónap múlva a kontrollvizsgálat – ismerteti dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus. - Mindenképpen orvoshoz kell tehát fordulni, ha valaki fekélyre utaló tüneteket tapasztal, vagy más, emésztőrendszeri tüneteinek okát szeretné kivizsgáltatni.

Forrás: Hepatológiai Központ (www.hepatologiaikozpont.hu)