NAFLD-ból MAFLD - mindenképp a zsírmáj betegségről van szó

Online Bejelentkezés

Dr. Németh Aliz

+36 30 141 4240

Mammut 2 - 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. (5. emelet)

Mikor mondható ki a MAFLD diagnózisa?

2020-ban a hepatológiai szakma megállapodott, hogy a nem alkohol zsírmájbetegség (NAFLD) megnevezés egyrészt megbélyegző az alkohol kifejezés használata miatt, másrészt „negatív kritériumot” tartalmaz, ezért javasolták a metabolikus diszfunkcióval asszociált zsírmájbetegség (MAFLD) megnevezés használatát.
- Ez a terminológiai változás a mindennapi gyakorlatban, a betegekkel való kommunikációban nem jelent nagy változást, ugyanis a hétköznapokban egyszerű zsírmáj betegségről beszélünk, és ha csak akkor alkalmazzuk az alkoholos kifejezést, ha kifejezetten az alkohol okozta a zsírmáj kialakulását – ismerteti Németh doktornő. – Ugyanakkor az szakmai állásfoglalás annyival pontosította a témát, hogy megadta a betegség diagnózisának kritériumait.
Ezek szerint akkor lehet kimondani a metabolikus diszfunkcióval asszociált zsírmájbetegség diagnózisát, ha a vérből származó biomarkerrel vagy szövettani vizsgálattal, és képalkotó vizsgálattal kimutatható. Ez utóbbinak egyszerű, pontos és fájdalommal nem járó eszköze a máj szerkezeti vizsgálat, ami gyakorlatilag egy ultrahangvizsgálathoz hasonlítható. Ennek segítségével a máj szerkezeti átépülése és a máj zsírtartalmának meghatározása néhány perc alatt, szövettani pontossággal megtörténhet, hiszen az ultrahanghullám terjedése, visszaverődése adja az információt a máj rugalmasságáról, esetleg hegesedéséről és egyidejűleg a zsírosodás mértékéről.
Mindezeken túl a zsírmáj betegség diagnózisához három további tényező közül egynek még jelen kell lennie: ezek a túlsúly/elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a metabolikus zavar. (Az új megnevezés ellenzői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az eltúlozza a metabolikus zavar szerepét, hiszen az esetek felében nincs jelen sem az, sem az inzulinrezisztencia. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a zsírmáj kialakulásában szerepe lehet a genetikának, az epesav anyagcserének, a bél-mikrobiomnak és további tényezőknek is.)

Miért kell egyáltalán tudni a zsírmájról?

- A zsírmáj egyik legnagyobb veszélye, hogy nem feltétlenül okoz panaszt, illetve, ha mégis, akkor meglehetősen általánosakat. Viszont azért fontos idejében felismerni az állapotot, mert kezeletlenül súlyos következményei lehetnek – hangsúlyozza dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus. - Az első stádiumok tünetmentessége miatt sajnos sokszor későn ismerik fel a problémát, ami miatt egyre súlyosabbá válhat a helyzet, kialakulhat a májgyulladás, ami állandósulva úgynevezett fibrózishoz vezet, amikor már a hegszövet miatt nem működik egészségesen a máj, végső soron pedig májzsugor (cirrózis) alakulhat ki. Ez a veszélyes stádium több év után fejlődik ki, mivel a máj fokozatosan zsugorodik, hegesedik. Jelentősen hozzájárul a májelégtelenség és májdaganat kockázatának növekedéséhez. Ezen kívül, ha a zsírmáj és a cukorbetegség együttesen van jelen, jelentősen nő a szívbetegségek megjelenésének esélye is.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Fontos tudni, hogy idejében felfedezve, életmóddal és bizonyos esetekben gyógyszerrel a romlás megállítható és a májban lévő zsír mennyisége csökkenthető. Ezért, ha valaki elhízással küzd, 2-es típusú cukorbeteg, inzulinrezisztens, magas a vérzsírszintje, metabolikus szindrómával él (ez a cukorbetegség, a magas vérnyomás és vérzsírszint és az elhízás kombinációja), esetleg policisztás ovárium szindróma (PCOS), pajzsmirigy alulműködés, hasnyálmirigy betegség, felszívódási zavarok érinti, dohányzik vagy hosszú távon szed bizonyos gyógyszereket (például hormonokat, szteroidokat), érdemes részt vennie egy hepatológiai kivizsgáláson. Ugyancsak ajánlott máj szerkezeti vizsgálatot végeztetni, ha valaki olyan tüneteket tapasztal, mint a haspuffadás, a bőraláfutások, a nyelőcsőben, gyomorban kitágult erek, a kipirosodott tenyerek, a bőr és a szemfehérje sárgasága. 

Forrás: Hepatológiai Központ (www.hepatologiaikozpont.hu)